Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

2. Választási eredmények politikai irányzatok szerint: A politikai irányzatok Magyarországon meglehetősen kialakulatlanok. Ezt jelzik a választási eredmények is. (Részletezve lásd az 1. sz. mellékletet) 1945 1947 1990 1994 Keresztény-konzervatív 60,4 48,4 59,8 21,8 Liberális-demokrata 0,5 2,2 29,4 23,22 Baloldali-radikális-szocialista 21,9 25,0 8,5 54,1 Kommunista 17,2 24,3 Az egyes politikai irányzatokhoz az egyes választásokon több párt és politikai csoportosulás sorolható. így a keresztény-konzervatív irányzatot képviselik a Független Kisgazda Párt, a (Keresztény) Demokrata Néppárt (Baranovics), a Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer), a Független Demokrata Néppárt (Balogh páter), a Keresztény Női Tábor (Slachta M.), a Magyar Demokrata Fórum. Ez a politikai irányzat az 1994. évi választásokon kapta a legkevesebb szavazatot (21,8 %), és 1945-ben a legtöbbet (60,4 %). Az első három szavazati eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom kb. 50 %-a - ill. kissé fölötte - ezt az irányzatot tartotta a maga számára elfogadhatónak. A legutóbbi választáson kimutatható katasztrofális csökkenés külön elemzést is megérdemelne. A liberális-demokrata irányzathoz soroltam a Polgári Demokrata Pártot, a Magyar Radikális Pártot, a Szabad Demokraták Szövetségét, a Fiatal Demokraták Szövetségét, az Agrárszövetséget és a Vállalkozók Pártját, azon az alapon, hogy ezek juttattak képviselőket a parlamentbe. Itt figyelhető meg a legnagyobb változás. Az 1945-ös választáson csupán 0,5 %-ot tudtak elérni, míg 1990-ben 29,4 %-ot. Az utolsó (1994-es) választáson újból csökkent az arányuk 23,2 %-ra. Ez a nagyarányú mozgás a magyar társadalomban ezidő alatt végbement változásokkal is magyarázható. A baloldali-radikális-szocialista irányzatokhoz a Szociáldemokrata Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Magyar Szocialista Pártot soroltam. A rendszerváltozással összefüggő politikai mozgások itt figyelhetők meg leginkább. A SZDP és a NPP csupán az 1945-ös és 1947-es választásokon szerepelt 21,9 ill. 25 %-kal. További politikai szereplésük megszűnt, a két történelmi párt a legutóbbi két választáson már nem tudott képviselőket juttatni a parlamentbe. Ezt az irányzatot az MSZMP-ből kivált MSZP képviseli, amely az 1990-es választásokon - nyilvánvaló összefüggésben múltjával - csupán 8,5 %-ot szerzett. 1994-ben viszont kirobbanó eredményt produkált 54,1 %-kal. A kommunista mozgalom nem tudott gyökeret verni a magyar társadalomban. Jelentős párttá külső politikai hatások következtében vált a háború 101