Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei
vagy Szeged fél megyét kitevő birtokára gondolunk itt, hiszen Kecskemétnek, Ceglédnek, Nagykőrösnek is többezer holdas birtoka volt, de lehetne sorolni kisebb helységeket is. Igaz ugyan, hogy ez a több ezer hold egy város, vagy egy falu parasztpolgárságáé volt, de mégis ez egy tartást, öntudatot adott az embereknek, s az a ceglédi, vagy kecskeméti zsellér aki 10 hold futóhomokot bérbe vett a várostól már úgy érezte, hogy szerves tagja ennek a közösségnek. És mert ezen települések lakosságának zömét árutermeléssel foglalkozó kis- és középparasztok alkották, nagy volt a terület eltartó képessége, mert szükségszerűen kialakult egy jelentős iparos és kereskedő réteg is. Birtokos parasztokból álló új települések létrehozásával ennek az eltartóképességnek a növekedését várták sokan az értekezlet résztvevői közül is. Népesedési és közgazdasági szempontból Kerék Mihály két egymáshoz közel fekvő alföldi település példáját említi meg. Az egyik Orosháza, mely zömmel kis- és középparaszti gazdaságból állt, a másik Mezőhegyes, a nagyüzem mintaképe, amelyet 400 hold kivételével az állami ménesbirtok alkotott. Orosháza területe 20.355 kh, lakosainak száma 1920-ban 24.079 fő volt. Összes adója 1928-ban 852.458 pengőt tett ki. A lakosságból 11.817 személy mezőgazdaságból élt, 8.226 iparból, vagy kereskedelemből, közel négyezer volt a hivatalnokok, értelmiségiek szabadfoglalkozásúak száma. Mezőhegyes területe 30.193 kat. hold. Állandó lakóinak száma 7.482, mely az időszaki munkásokkal együtt 11.572 főre emelkedett. A községre kivetett összes adó 260.656 pengő volt. A mezőgazdasági népesség száma 4.770 fő, 2.712 pedig más foglalkozású. Az iparban és kereskedelemben foglalkoztatottak és eltartottak 1497 lelket tettek ki. 2 0 Ezek szerint Orosháza területe egyharmaddal kisebb mint Mezőhegyesé, ennek ellenére lakóinak száma háromszor annyi. Mezőhegyesen 270 kh esik 100 főre, míg Orosházán 84 kh elegendő 100 ember eltartására. Orosháza adója 300 %-kal volt több mint Mezőhegyesé. Ha figyelembe vesszük, hogy Mezőhegyes területe egyharmaddal nagyobb volt, akkor itt minden holdra 8.6 pengő, Orosházán pedig 41.6 pengő közteher esett. Mindezekből az adatokból le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a paraszti birtok nagyobb tömeget képes eltartani, s árutermelő gazdálkodás mellett más társadalmi rétegek életlehetőségeit is biztosítja, mindezeken túl nagyobb mértékben tudja kivenni részét az állami közterhek viseléséből is. Természetes tehát, hogy ezt a birtokos kategóriát szaporítani kell. Ezek után már csak az volt a kérdés, hogy a telepítés pénzügyi feltételeit hogyan tudják biztosítani. Természetes, hogy aki telepítésre vállalkozik annak nincs pénze, mert ha lenne akkor helyben, vagy a szomszéd falu határában megoldaná földszerzési igényét. Az állam viszont ugyancsak szegény volt, bár ennek ellenére mindenki egyetértett azzal, hogy a telepítés állami feladat, s a megváltásra alkalmas birtokokért napi árat kell fizetni akkor is ha a 94
