Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Cselényi Zsuzsanna: A vitézi rend
A törzskapitány az állományába tartozó összes főtiszti és legénységi vitézzel szemben dorgálásra volt jogosult, mfg a vármegyei székkapitányság ugyanezt a büntetést csak a legénységi állományú vitézekkel szemben gyakorolhatta. Az OVSz az Összes vitézekkel szemben a fegyelmi büntetések bármelyikét alkalmazhatta. A dorgálás fegyelmi büntetése hat hónaptól három évig történő időre szólt.A felfüggesztés ideje szintén hat hónaptól három évig terjedt, ezalatt a vitézi címet nem használhatta, vitézi jelvényét nem viselhette, vitézi gyűléseken nem vehetett részt, vitézi telket csak a felfüggesztés lejárta után kaphatott. Az OVSz a fegyelmi eljárás mellőzésével is felfüggeszthette a vitézi jogok gyakorlása alól mindazon vitézeket akik ellen bűnvádi eljárás volt folyamatban vagy vizsgálati fogságba helyezték. A felfüggesztett vitéz telkével kapcsolatban az OVSz külön intézkedett. A VR-ből való törlésre akkor került sor, ha az illetőt hazaárulásért, aljas indokból vagy haszonszerzésből elkövetett bűncselekményért jogosan elítélték, aki tiszti rendfokozatát elvesztette, vagy arról becsületeljárás elkerülése miatt lemondott. A Törzsszékeknél és a Vármegyei Vitézi Székeknél egy-egy fegyelmi bizottság működött, előbbi a főtiszti, utóbbi a legénységi fegyelmi ügyekkel foglalkozott. Tagja volt az elnök, akit a törzskapitány illetve székkapitány esetenként jelölt ki. A széktartó a fegyelmi ügy előadója, egyúttal jegyzőkönyvvezetője volt. A négy tiszti, illetve legénységi vitézt három évre titkosan választották a vármegyei illetve a törzsszék állományába tartozó vitézek közül. A törzstisztek és tábornokok fegyelmi ügyeit az OVSz mellett külön tábornoki fegyelmi bizottság intézte. Minden vitéznek kötelessége volt, hogy a vitézi magatartással és rendi fegyelemmel összeegyeztethetetlen eseteket a legközelebbi vármegyei vitézi székkapitánynak jelentse. A fegyelmi bizottságnak nem lehetett tagja aki ellen fegyelmi eljárás volt folyamatban, aki a vádlottal rokonságban volt, aki az ügyben nem lehetett elfogulatlan. A fegyelmi bizottságok a felfüggesztési vagy törlési javaslatukat szolgálati úton az OVSz-hez voltak kötelesek felterjeszteni, ahol nyílt szavazással és szótöbbséggel döntöttek a fegyelmi ügyben, amely ellen nem volt helye fellebbezésnek. Határozatáról értesítette az illetékes közigazgatási hatóságot, bűnvádi eljárás esetén az illetékes bíróságot, és megjelentette a Budapesti valamint a Vitézi Közlönyben is. Ha a fenyített vitéz úgy érezte, hogy vele igazságtalanság történt írásban kérhette az OVSz-től fegyelmi ügyének újra felvételét a határozat keltétől számított három éven belül ~ ez esetben csatolnia kellett bizonyítékait is. 22 Láthatjuk, a VR tagjainak életét igen kemény és szerteágazó szabályok határozták meg. Ennek ellenpólusaként ők és családtagjaik jelentős kedvezményekben, előnyökben részesültek. Budapest polgármestere 1928. április 26-án kelt 80.336/1928. sz. rendeletével intézkedett, hogy a fővárosnál állásüresedés 81
