Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Cselényi Zsuzsanna: A vitézi rend

lanokból amelyeket magánszemélyek, köz vagy magántestületek e végből felajánlanak vagy amelyek erre a célra egyébként rendelkezésre állnak. A tulajdonos a saját kizárólagos tulajdonából alapíthat akár maga, akár leszármazottja részére vitézitelket. Az eljárás megindításához a VSz előzetes engedélye szükséges* Az ilyen vitézitelek ~ alapítás akkor érvényes ha azt az államfő megerősíti. A vitézitelek tehát egyrészt adományozás, másrészt alapítás útján keletkezett. 10. § A vitézitelkek, valamint azok tulajdonosai feletti és a felügyelet gyakorlására, a köteles közszolgálatok irányítására és számonkérésére, a fegyelem, a hazafias érzés s az együvétartozás ápolására megfelelő szerveket kell létesíteni. A szervezet élén áll a VSz elnöke. Az elnök megválasztásáig az elnöki tennivalókat az államfő megbízottja látja el. A vitéziszék tagjai: ~ miniszterelnök, belügyminiszter, földművelésügyi miniszter, honvédelmi miniszter, igazságügyi miniszter, egy-egy képviselője. — Magyar Földintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. — Az államfő által kinevezett nyolc tag.

1 A magyar királyi igazságügyminiszter 1920. évi 46000. sz. rendeletében határozta meg a 6650/1920. M.E. sz. rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat. Ezek szerint az ingatlanok felajánlását a VSz-nél vagy bármely közhatóságnál kellett bejelenteni, ahonnan a legrövidebb időn belül továbbítani kellett a VSz-hez. (Budapest, I., Vár, Kormányzóság.) Az adományozás céljára felajánlott ingatlant a felajánlás feljegyzésének telekkönyvi foganatosítása végett a községenként nyitandó új telekkönyvi betétbe tehermentesen át kellett jegyezni.

2 Az 1920. évi 36. tc. is közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánította az Arany vagy Ezüst Vitézségi Éremmel kitüntetett földművelők, földműves hadirokkantak, a munkaképes földműves hadiözvegyek és felnőtt földműves hadiárvák földhözjuttatását, amely családonként 600 négyszögöl házhely és legföljebb három katasztrális hold törpebirtok lehetett. E törvény biztosította, hogy az állam az ingatlant közérdekből megváltás útján is megszerezhette, amennyiben szabadkézből, árverésen, elővásárlás jogán nem tudta biztosítani.

3 A vitézi telek hitbizományi jellegű volt azzal a különbséggel, hogy a birtokot nem az elsőszülött, hanem az örökölte, aki egyéniségével biztosítékot nyújtott arra, hogy a vitézitelekhez fűződő közszolgálatot teljesíteni tudja. Amennyiben az örökhagyónak a vitézitelek átvételére alkalmas fiúivadéka nem volt, vagy a vitézitelket nem igényelte, az örökhagyó a vitézitelekre végrendelettel örökösül kijelölhette női leszármazottjának a vitézitelek átvételére alkalmas férjét vagy leendő férjét is. Ha a házasság felbomlott, akkor a vitézitelek a leány házasságából származó fiúra szállt át. A végrendeletet a kormányzó erősítette 74