Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat
A megye területét kiigazítják: A 38. paragrafus szerint Szolnok, Várkony és Vezseny községet Pest vármegyébe kebelezik be, cserébe jánoshida községet Heves-jász megyéhez csatolják. Az 55. paragrafus szerint Czered és Pogony Nógrád menti községeket, az 56. paragrafus szerint pedig Magyar és Tóth-Zabor Gömör megyei községeket adják át Heves-Jász megyének. Az 58. paragrafus kimondja 10 Borsod megyei község: Szent-Márton, Apátfalva, Mónosbél, Felsö-Tárkány, Noszvaj, Szomolya, Ostoros, Kistállya, Novaj és Andornak települések átcsatolását. Heves vármegye területéből pedig a 78. paragrafus szerint Dévaványa község Cséfa pusztával Békés vármegyébe, a 79. paragrafus szerint pedig Czibakháza, Inoka, Kürth, Ugh, Sas, Csépa és Szelevény községek Csanád megyébe "kebeleztetnek át". így Heves-Külső-Szolnok vármegyéből 32 község, 41 négyzetmérföld területtel, 122.895 fővel, 613.103 Ft államadóval lesz elcsatolva, "cserébe" viszont 21 négyzetmérföld 75.576 fővel, 25 községgel és 287.651 Ft államadóval "bekebeleztetik". Az új Heves-Jász megye területe 94.20 négyzetmérföld, lakossága 285.294 fő, községeinek száma 143, államadója 1.098.365 Ft. A második törvényjavaslat a járásokat illetően 7 járást jelöl ki: Pétervásár, Eger, Gyöngyös, Árokszállás, Heves, jászladány és Jászberény székhellyel. A megye törvényszéke Egerben lesz, de a távolság miatt Jászberényben egy másik is szükséges lesz. A törvényjavaslatot kinyomtatták, hogy a képviselők tanulmányozni tudják, és így a sajtó is hamar leközölte a javaslatot. 2 S A törvényjavaslatot a törvényhatóságok és az országos sajtó ellenséges érzelmekkel fogadták. Ez tükröződik a képviselőházhoz és a belügyminiszterhez intézett feliratokból is. Heves-Külső-Szolnok vármegye közgyűlése 1874. március 16-án Kubinyi Rudolf főispán elnökletével tárgyalta e kérdést. A közgyűlés csatlakozott a Hajdú kerület, Jászkun kerület, Csíkszék, Esztergom, Szabolcs, Bereg és Felső-Fehér megye valamint Esztergom sz. kir. város által benyújtott feliratához, amelyben elítélik a területrendezést. A közgyűlés elismeri a megyék ki kerekítésének szükségességét, de csak a Királyhágón túlra, Magyarországon "csak bizonyos mértékig". A közgyűlés elveti a gyökeres rendezést a megye egységére hivatkozva. Szerinte nem lehet, "hogy törvényhatóságok, amelyeknek lakói a közös múlt iránti kegyeletből és a százados együvé tartozást érezte, mint valami családi kötelék által kapcsolódnak össze, s amelyek a mai idők kívánalmaihoz képest is életrevalósággal s az önállás szükséges elemével bírnak, részint szétdaraboltatni, részben egészen más törvényhatósághoz csatoltatni szándékoztatnak". 2 6 Miért nem; "Egy ilyen tervezet már csak azért is idegen a magyarok szívétől, mert az eddigi felosztáshoz kötött történelmi emlékek iránti kegyeletnek oly érzékeny megsértésével jár." 2 7 Azért mellékesen megjegyzik: 45
