Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

Az egyezkedés közben keletkező rövid intermezzo a Solferinói vereség, Ausztria kiszorítása a Deutsche Bundból végképp elzárta őfelsége mögött a hátrálás kiskapuját. Most már semmi sem állt útjában a régóta esedékes kom prom i sszu m nak. A kiegyezés megkötésekor az Andrássy kormány 1867. február 25-én előterjesztette a képviselőházban a köztörvényhatóságok visszaállításáról szóló javaslatát.

2 A képviselőház március 7-én és 8-án tárgyalta a javaslatot, amelyet hosszú vita után elfogadott, kinyilvánítva, hogy a köztörvényhatóságok alkotmányos hatásköre visszaállt, és egyúttal elrendelte az újjászervezésüket is. Így 1867-ben visszaállt Magyarország régi területi közigazgatási beosztása, amely tudvalevőleg állt 49 magyarországi, 8 erdélyi, továbbá 7 horvát megyéből, valamint 5 székely és 9 szász székből, I magyarországi, 2 székely és 2 szász vidékből, ezenkívül 4 magyarországi és 2 horvát kerületből, valamint Királyföldből, amelyet 9 szász szék és 2 szász vidék alkotott. Mindezekhez járult még 7 katonai határőrvidék.

3 E közigazgatási egységeknek más-más volt a jogállása, szervezete, hatásköre. Ebből eredően a közigazgatás egésze nehézkesen működött. E helyzetet az 1870. XLII. tc. annyiban "javította", hogy a szász székektől, vidékektől, a Királyföldtől, valamint a katonai határőrvidéktől eltekintve az 57 vármegyét, az 5 székely széket, a 3 magyar és székelyvidéket és a 4 magyar kerületet azonos szerkezetű territoriális törvényhatósággá nyilvánította. E rendezéssel a törvényhatóságok száma 81 territoriális és 72 municipiális törvényhatóságra csökkent, de ezzel csak elnevezésükben homogenizálódtak az említett közigazgatási egységek, belső lényegüket tekintve nem váltak egyöntetűvé. Nagyfokú különbözőségükhöz hozzájárult földrajzi elhelyezkedésük és területi szétszakítottságuk. így például a nagykikindai, a szepesi XVI. városi kerület és a Hajdú kerület más törvényhatóságok területén feküdt. A Jászkun kerület egymástól elválasztott és távol levő 9 darabból tevődött össze, míg Dévaványa Heves megyei község pusztáival Békés vármegye és Nagykunság közé ékelődött, messze elszakítva a megye törzsterületétől. Emellett még a földrajzilag összefüggő törvényhatóságok területe is szabálytalan volt, mivel történelmi hagyományoknak megfelelően alakultak ki. így volt ez esetünkben is. Külső-Szolnok vármegye egyesítését Heves vármegyével először az 1569. Lll. tc. mondotta ki: "Miután a török által elfoglalt Külső-Szolnok vármegyének sem alispánja, sem szolgabírái nincsenek, s több ellátni való ügyei vannak, ezentúl részére Heves vármegye szolgáltassa az igazságot."

4 A végleges egyesítést az 1765. XVI. tc. hagyta jóvá.

5 A régi közigazgatási területek tehát nem mindig képeztek geográfiai egységet, és emellett a közlekedési viszonyok sem feleltek meg mindig a kívá40