Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kozári József: Adalék 1956. október 23. és november 4. közötti időszak eseménytörténetéhez a 6. lövészhadtest-parancs-nokság 1957. január 11 -én kelt jelentése alapján

nácsait, hogy a magasabb forradalmi katonai tanács határozata nélkül senkit ne váltsanak le. A helyőrségben állomásozó műszaki épftő zászlóaljat, amelytől korábban bevonták a fegyvereket, most felfegyverezték, és őr- valamint karhatalmi szolgálatra osztották be. Az október 31-i felhívásra 20 légvédelmi, illetve páncéltörő tüzér szakképzettségű tartalékos katona jelentkezett önként szolgálattételre. November 2-án kevés esemény történt. Ezen a napon juttatták el géptávírón az alárendelt egységekhez a forradalmi katonai tanácsok ideiglenes határozványát, amely a tanácsok választásának módjáról és működéséről rendelkezett; 20 főt rendeltek ki a Vadásztölténygyár óbaroki és verebi lőszer- és robbanóanyag-raktárának őrizetére, mert az őrszolgálatot addig ellátó ÁVH-egységek szétszéledtek, és a fontos objektumok őrizetlenül maradtak. Koroncz László alezredes részt vett a Budapesti Forradalmi Katonai Tanács ülésén. A híradó eszközök egy részét pedig a hadtestparancsnokság pincéjébe helyezték, ott tartalék harcálláspontot berendezve.

3

4 November 3-án reggel Kemendi ezredes tiszti gyűlést hívott egybe. A gyűlés napirendjén a kialakult helyzet elemzése, és helyzetértékelésből fakadó teendők meghatározása szerepelt. A helyzetelemzést a Székesfehérvárra és környékére érkező szovjet csapatok tették szükségessé, amelyek a már amúgy is szovjetellenes hangulatot még tovább fokozták. A légkör mind a polgári lakosság körében, mind a hadsereg katonái között nagyon feszült volt. A hadtesttörzs számára is felvetődött a kérdés, milyen teendői vannak az új helyzetben, milyen események várhatóak az elkövetkezendő napokban, milyen lesz az újonnan beérkezett szovjet csapatok magatartása? A szovjet csapatok mozgásáról már november 1. óta vezették az ún. felderítő-térképet, amelyen feltüntették a Honvédelmi Minisztériumból és saját egységeiktől kapott tájékoztatásokat, és polgári személyekből egy felderítőszakaszt is szerveztek a legfrissebb adatok beszerzésére. így a törzs tisztában volt a szovjet csapatok hozzávetőleges számával és elhelyezkedésével. A rendelkezésre álló adatokból Kemendi ezredes három lehetséges helyzetet állított föl. Az egyik elképzelés szerint a beérkező szovjet csapatok feladata a repülőterek védelme, hogy ezáltal csapataikat, technikai eszközeiket és egyéb hadfelszerelésüket, valamint a tisztek családtagjait zavartalanul elszállíthassák az országból, ugyanakkor a kivonás időtartamára az itt levőknek megfelelő utánpótlást biztosítsanak, amely az utak biztonsága miatt szintén csak légi úton lehetséges. A szovjet erők nagysága azonban jelentősen meghaladja azt a mértéket, amelyet ezek a feladatok szükségessé tesznek, ezért az sem kizárt, hogy egy feltételezhetően nyugatról 131