Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kozári József: Adalék 1956. október 23. és november 4. közötti időszak eseménytörténetéhez a 6. lövészhadtest-parancs-nokság 1957. január 11 -én kelt jelentése alapján

A nap említésre méltó eseményei közé tartozik még, hogy a hadtestparancsnokság szovjet tanácsadói, Belokurszkij vezérőrnagy és Ponomarjov ezredes délután elhagyták a parancsnokságot, és bevonultak a szovjet parancsnokságra. Koroncz alezredes Mikes vezérőrnagy parancsára tárgyalt a balinkai bányászok küldöttségével, akik a bányászzászlóaljak azonnali leszerelését, bányász munkásőrségek felállítását és a szovjet csapatok kivonását követelték. A tárgyalások eredményéről nem tudósít a jelentés. Elmondja viszont, hogy a 31. harckocsi ezredtől berendelt 4 harckocsi a hadtestparancsnokság megerősítésére Csucsek főhadnagy parancsnoksága alatt megérkezett Tatáról, és 22 leszerelt államvédelmis sorkatonát éjszakai szállásra a laktanyában helyezte el. Október 30-a állandó tüntetések jegyében telt. A hadtesttörzs elengedhetetlennek ítélte, hogy befolyása legyen a tömeghangulatra, ezért több fontos intézkedést is tett. Már kora reggel megválasztották a Forradalmi Katonai Tanácsot, amelynek tagjai Mikes József vezérőrnagy, Kemendi Béla ezredes, Halász Antal alezredes, Hegedűs Ferenc százados és Éles István, valamint Taródi Sándor főhadnagy lett. A forradalmi tanácsot megválasztó tiszti gyűlést követő taggyűlés elhatározta, hogy megszünteti a laktanya elszigeteltségét, vagyis ahogy a jelentés fogalmaz »barikád jellegét". Döntés született arról, hogy a kommunista tisztek fegyver nélkül menjenek a tömeg közé, és világosítsák fel az embereket. Győzzék meg őket arról, hogy térjenek vissza munkájukhoz, hiszen a kormány tűzszünetet rendelt el, és tárgyalásokat kezdeményezett a tömegek követeléseinek végrehajtásáról. A forradalmi katonai tanács megalakulása után egy röplapot adott ki, amely a következőket tartalmazta: »Székesfehérvári helyőrségben a Forradalmi Katonai Tanács újjáalakult és a következő határozatot hozta: Mi, Székesfehérvári Helyőrség katonái kijelentjük, hogy a nép mellett, a szabadságharc mellett állunk. A népre nem lőttünk, nem lövünk, és nem is fogunk lőni. Munkás megbízottakat kérünk a Helyőrség Forradalmi Katonai Tanácsába. Követeljük, hogy: 1./A kormányba vonják be a Forradalmi Tanácsot. 2./ A kormány adjon haladéktalanul választ a szovjet csapatok hazánkból való kivonásának kérdésében, egyben a tárgyalások menetéről adjon ki tájékoztatót. 3./ A szovjet csapatok kivonása után új választótörvényt, szabad választást. 4./ A szabadságharc befejezése után nyílt tárgyaláson vonják felelősségre azokat, akik megakadályozták a szabadságharc békés kibontakozását. 121