Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban

139 1 1, sz. táblázat A HALLGATÓK SZÁRMAZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA SZABADFOGLALKOZÁSÚ ÉRTELMISÉGIEK (1861-1944) 1861- 1875-1891-1901-1914-1924-1935-Összesen 1874 1890 1900 1913 1923 1934 1944 (fő) % ügyvéd 22 8 11 19 13 17 24 114 51,81 orvos 9 4 5 5 2 2 16 43 19,54 gyógyszerész 2 ­­3 ­4 9 18 8,18 mérnök 3 2 ­2 3 9 12 31 14,10 egyéb szabad­foglalkozású 1 ­­2 1 4 6 14 6,36 összesen 37 14 16 31 19 36 67 220 100,00 12. sz. táblázat A SZABADFOGLALKOZÁSÚ ÉRTELMISÉGI SZÜLÖK FELEKEZETI MEGOSZLÁSA AZ EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIÁN (1861-1944) katolikus izraelita egyéb feleke- Összesen {%) (%) zetű (%) (%) (fő) ügyvéd 78 9 13 100 114 orvos 81 9 10 100 43 gyógyszerés 78 17 5 100 18 mérnök 77 ­23 100 31 egyéb szabadfoglal­kozású értelmiségi 78 ­22 100 14 %-os átlag 78 7 15 100 22C TISZTVISELŐK Egyetlen hatalmas, de rendkívül összetett tömböt alkotnak a jogakadémián. Az állami, az uradalmi, az egyházi és magántisztviselők több mint 1700 fős tömege képezi az akadémiai hallgatók szüleinek legnagyobb részét. A legkorábbi időszakot (1861 — 1874) kivéve dominanciájuk jellemző (3. sz. táblázat), a két háború közötti időszakban;

Next

/
Oldalképek
Tartalom