Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban

129 Megkíséreltük egybevetni az Andorka áltat elemzett 1913/14-es jogi egyetemekre és akadémiákra, valamint az 1941/42-es csak a jogakadémiákra vonatkozó metszeteket az egri joglíceum két hasonló időintervallumának adataival, ahol ez a különböző kategóriabesorolások miatt egyáltalán lehetséges volt. (2. sz. táblázat) A nagybirtokos szülők esetében lényegtelen az eltérés, a szellemi foglalkozású szülők a korábbi (1913/14-es) metszetben enyhén alulreprezentáltak az egri mintában. Az önállóak (mind a kereskedők, mind pedig az iparosok) 1913/14-es %-os aránya az egri jogakadémián 1901 és 1913 között magasabb az egyetemi, főiskolai átlagénál, míg az 1935—1944 közötti intervallumban alacsonyabb, mint az 1941/42-es tanév jogakadémiai átlaga. Más összefüggésben Andorka 1898-as, 1908-as és 1913-as metszetek alapján az önálló kereskedők és iparosok gyermekeinek átlagát a felsőfokú tanintézeti hallgatók között a polgári korszak első felében 18 %-ban állapítja meg; az Egerben 83 év viszonylatában 17.62 %,'

4 a korai korszakban kevéssel 18 % feletti. A "magánzó" és az "özvegy" kategória nagy száma miatt mindkét időmetszetben és mindkét esetben lényegesen magasabb a "vagyonukból élők" százalékos aránya Egerben'5 míg a "kisbirtokosság" száma az első világháború körül alacsonyabb, a vizsgált korszak végén magasabb az Andorka által közölt adatokéinál. 83 esztendő összesített adatai ugyan utalnak fontos összefüggésekre, s kijelölik a leglényegesebb viszonyítási pontokat tárgyunkat illetően, azonban nélkülözhetetlennek tartottuk, hogy a származás szerinti megoszlás vizsgálata olyan módon történjék, hogy bizonyos dinamikát is lehetséges legyen leírni. Időintervallumokat vettünk fel, s ezek összesített adatait vetjük egybe és kísérelünk meg bizonyos tendenciákat leírni. Az időperiódusok felvételénél az egri joglíceum belső szervezetét érintő változások logikáját is figyelembe vettük, s így többszem|>ontbóI szerves intervallumokat kaptunk. Természetesen a legelemibb választóvonal az első világháború időszaka, s közvetlen következménye: Trianon, valamint az azt körülvevő évfolyamok. Ez külön egységet képez, mint sajátos interregnum. A világháborúig tartó szakasz első választóvonala 1875, tehát a 4 évfolyamos képzés megindításának időpontja a jogiskolán. Ezt egy a hallgatói létszám szempontjából stabilizációs korszak követi (1875—1890), majd egy 1891-tői a századfordulóig tartó szakasz, amely a főiskolás létszám jelentős emelkedésének kezdetétől indul, s amely egybeesik a délszláv nemzetiségű és zsidó származású hallgatók tömeges jelentkezésével. Végül egy 1901-től az utolsó békeévig tartó korszakot különítettünk el. A két hálxmí közötti időszakban az 1924—34 és az 1935— 44 közötti periódust vettünk fel; a hallatlan mértékben megnövekedett jogászlétszámot többé-kevésbé két egyenlő kontingensre bontva.