Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Rákos Etelka: A mindennapos testnevelés pedagógiai hatása, eredmé-nyességének vizsgálata kisegítő iskolákban.
- 118 A hosszantartó gyakorlás eredményeként előálló sike r eredményezheti a személyiség helsó egyensúlyának stabilitását, amely tovább segítheti a képességek kibontását. Az iskolai sportélet feladata olyan körülményeket teremteni, amelyben a siker létrejöhet, melyben minden tanuló biztonságérzete megerősödhet, melyen keresztül az egyén helyzete stabilizálhat. Bulgáriában széleskörű felmérés t végeztek általános- és középiskolákba (3) alapján . A testnevelés órák hatását vizsgálták a tanulók fizikai reakcióira és munkaképességére. A vizsgálatot és annak eredményét Georgier D . összegezte. Abból a pavlovi tézisből indultak ki, hogy az agykéregnek a szervezetben végbemenő valamennyi folyamat felett szabályozó és vezető szerepe van, így a testnevelés által létrehozott változások nem lokálisak, hanem hatással vannak az agykéregre és a kéreg alatti központokra is, átfogják valamennyi szervet. A testnevelés megfelelő terhelés mellett elősegítheti az egész szervezet fejlődését: fejleszti érzékelését, a figyelme t (!), az emlékezetet, elősegíti a gondolkodási képességet, s a pozitív emóciók serkentése révén képes a tanulók alkotó energiáját nüvelni. Szecseno v tárta fel azt a hatást, amelyet az agykéregre azok az Impulzusok gyakorolnak, melyek a munkába bekapcsolódott és a pihenő, ill. az izom-mozgató szervek közvetlen tevékenységébe be nem kapcsolódott indukciók útján érkeznek. Az "aktív pihenés" elvét később megerősítette Uhto msz kának a dominánsokra vonatkozó tanítása, A bolgár kísérl et eredmény e a következő volt általánosságban: azon napokon, amikor a tanulóknak nem volt testnevelés órája, már a nap közepén, de a végén különösen kiütközött a fáradtság, az agykérgi folyamatok lelassulása. Konkr ét vizsgálatban mér ték : a tanulók vérnyomását , a világos látás huzamosságát , izomerőt, fig yelme t (?) és a munkaképességet. Négyszer végezték el a vizsgálatot, minden alkalommal 3 részben: tanulmányi foglalkozás előtt, nagyszünetben és tanítás után. A konkrét mérések eredményeinek összegzéséből kiemelten egyet említenek: - az aktív figyele m és munk aképess égre vonatkozót. Ivanov-Szmolenszki j táblázattal végzett megfigyelés alapján, valamint a feladatok adagolt megoldási próbája azt mutatta, hogy a testnevelés nélküli napok folyamán a tanulók sokkai több hibát követtek el, mint a test-
