Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Pozder Péter: Eger közlekedésföldrajzi helyzete

- 36 ' 5. BELUSZKY PÁL, 1971. A város-falu közötti kapcsolatok jellege és menynyiségi jellemzői Nyíregyháza példáján, Földrajzi Értesítő, XX. 159—186. 6. BELUSZKY PÁL, 1974. Nyíregyháza vonzáskörzete - A város-falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzői Szabolcs-Szatmár megyében, Akadémiai Kiadó, Budapest, 118. 7. BORSOS JÓZSEF (szerkesztő), 1961. Vidéki városaink, Közgazdasági és • Jogi Könyvkiadó, Budapest,, 443. 8. DALLOS FERENC — SZABADY EGON (szerkesztők) 1966. Magyar városok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 96--103. 9. EPERJESSY KÁLMÁN, 1971. Városaink múltja és jelene, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 300. 10. ERDÖS1 FERENC, 1982. Pécs riKinkaerő-vonzáskörzete és annak övezetei az inga-vándorforgalom alapján - Vonzáskörzetek Agglomerációk, Akadémiai Kiadó, Budapest, I. 67-87. 11. FÓRIZS MARGIF, 1965. A városi és falusi települések megkülönböztetésének szempontjai, Demográfia, VIII. 82—93. 12. HAJDÚ ZOLTÁN, 1978. Hegyalja városi jellegű települései központi funkcióinak vizsgálata, Földrajzi Értesítő, XXVII. 241—262. 13. HEVES MEGYE ADATAI, 1980. évi népszámlálás 10. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1981. 14. HEVES MEGYE Korszerűsített Településhálózat-fejlesztési Terve 1981 — 1996, amelyet Heves Megye Tanácsa 41/1980(XII. 19.) sz. határozatával hagyott jóvá. 15. HEVES MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 1980—1985. KSH Heves Megyei Igazgatósága, Eger, 1981—1986. 16. KAJDOCSI KATALIN — MÉSZÁROS REZSŐ — CSATÁRI BÁLINT, 1979. Települések közlekedésföldrajzi helyzetének meghatározása automatikus osztályozás felhasználásával a dél-dunántúli gazdasági nezokörzet példáján. Földrajzi Értesítő, XXVIII.'87—98. 17. KOVÁCS CSABA, 1973. Főbb településeink egymáshoz viszonyított vasúti átlagtávolságai, Területi Satisztika, XXIII. 232—245,