Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Pozder Péter: Eger közlekedésföldrajzi helyzete
A város vonzáskörzetét befolyásoló téyezők vizsgálata után az egyes ágazati: kiskereskedelmi-, piaci-, oktatási-, szolgáltatási-, egészségügyi-, munkaerővonzási körzeteit határoztam meg. Ezek ismerete lehetővé tette, hogy Eger komplex vonzáskörzetét is meghatározhassam. (POZDER P. 1986, 1987) Eger központi szerepkörét vizsgálva alapvető volt, hogy a közlekedésföldrajzi helyzetét is meghatározzam. Erről készített tanulmányomat bocsátom itt közre. Egert elkerülik az országos főközlekedési hálózat közüti és vasút i vonalai. A Magyarország észak-keleti területeit feltáró és a Budapesttel összekötő főútvonalak a Mátra és a Bükk lejtői alatt vezetnek kelet-nyugati irányban. Ezek a következőek: 3. sz. Budapest-Miskolc-Tornyosnémeíi elsőrendű főút és a Budapest-Miskolc kétvágányú villamosított fővonal. A hegyvidék és a dombvidék területén fekvő települések közlekedési kapcsolatai a fővonalakhoz túlnyomórészt az észak-déli irányú patakvölgyek mentén alakultak ki (Tarna-, Laskó-, Eger-, Ostoros- és Kánya-patak mentén). Az ezekre merőleges kelet-nyugati közlekedési kapcsolatok a Bükk és a Mátra lealacsonyodó nyúlványain keresztül csak másodlagos jelentőségűek. E tények leghatározottabban az Eger-patak völgyében figyelhetők meg. Eger teljes szélességében elfoglalja a patakvölgyet és azt követve észak-déli irányban nyúlt el. A közúti főhálózat legközelebbi útjához — a 3. sz. főútvonalhoz — a 25. sz. Kerecsend-Eger-Bánréve másodrendű főúton keresztül kapcsolódik. A kerecsendi elágazás és Eger között a távolság 14,1 km. A vasúti fővonalhoz szintén észak-déli irányú FüzesabonyEger-Putnok mellékvonalon keresztül kapcsolódik a város. Eger 17 km távolságra fekszik Füzesabony elágazó állomásától. Mendöl Tibor főművében alappéldaként mutatja be, hogy Eger és Miskolc helyzeti energ iá jának kibontakozásában milyen szerepet játszott a vasú tvonal : "Ha Egernek sikerült volna a vasutak kiépülése koráig nagyobb várossá nőnie, 'mint amilyen naggyá nőtt, lehet, hogy magához tudta volna vonzani a vasutat. Nem nőtt meg akkorára a vasút sorsára hagyta Egert ... Tehát Eger későbbi városias fejlődése ellanyhult, ami legjobban mutatkozik meg akkor, ha a vasútvonalakat magához ragadó Miskolcéval hasonlítjuk össze." (MENDÖL T. 1963)
