Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

-left trend (tr) értékeit a lineáris regressziós függvénye y = ax + b "a'

! együtthatójából számítottuk ki. t

r 3 * 10 OOP y ahol az ay" a szóbanforgó adatsor átlaga. A lakoság számának növekedésével lineárisan, legintenzívebben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma, majd a kereskedelmi eladási forgalom, a kiskereskedelmi boltok alapterülete, a bölcsödéi és óvodai férőhelyek száné, az általános iskolai osztálytermek száma, a vezetékes és a palackgáz háztartási fogyasztók száma, a TV előfizetések száma, lakásellátottság, rádió, előfizetések száma, viilamosenergia háztartási fogyasztók száma, a tanácsi könyvtárak könyvtári egységeinek száma, sz összes vendéglátóhelyek alapterülete nőtt. Az alkotóelemek relatív trendjének V os megoszlása a következő: Vízellátás 79 S„ '0 TV előfizetők száma 51 0 'S Pénzforgalom 75 h Lakásellátottság 49 0, n Bolti ellátottság 65 Rádió előfizetők száma 49 0, •"o Óvodai, bölcsödéi ellátottság 62 0, 0 Villanyellátottság 47 0. Tantermi ellátottság 57 0. 's Könyvátellátottság 42 0, 'S Vendéglátóhelyek alapterülete 40 0, A lakásellátottságban a megyében területenként jelentős eltérések vannak. Ezek az eltérések a falvaknak a településhálózatban elfoglalt helyéből, funkciójából is adódnak. Összefüggnek az egyes területek ma még tapasztalható életszínvonal különbségeivel, valamint azzal az örökséggel, amely az életmód hagyományosan egyszerű és igénytelenebb formájából adódnak. fejlettebb a lakáskultúra az urbánus jellegű falvakban, az agrár és vegyes jellegűeknél a borvidéki településekben. A lakásépítkezések üteme azokban a községekben gyorsabb, amelyek a terű leti fejlesztési politikának megfelelően központi szerepet kapnak, Az ál-