Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

7 A Bükk hegység a megye keleti területére nyúlik be. A mezozoikumban a hegySégképzö mozgásokkal összefüggésben szubvulkánok is keletkeztek (pl. Szarvaskő), a mélységi vulkánok anyaga (Wehrlit, gabbré, diabáz) a későbbi lepusztulás miatt a felszínre jutott. A harmadkorban a szárazzá vált hegységrészek az eróziós folyamatok hatása alá kerültek és tönkösödtek. A lepusztulással egyidőben a Bükk előterében folytatódott a tengeri üledék lerakódása. A sekély tengeröblökben szén és kőolaj telepek alakultak ki. A Bükk déli peremi sávjában Eger környékén a miocénban vulkáni anyag halmozódott fel (riolit, riolittufa), amely az egri és a környékbeli pincék kialakítását biztosítja. Az antropogén vonások a természeti tájban, így a Mátraalján, a Bükk területén jól kimutathatók. A társadalmi tényezők a területi fejlődés igényoldalát jelentik. Legfontosabb elemük az ember, mint t

erme

lőerő és m

in

t fogyasztó. A társadal

mi struktúra módosulása a preferenciák. a területi állapotokkal szembeni tényezők módosul

ásáva

l jár. Ezek

nek a területi fejlődésre gyakorolt hatása erősödő folyamatot mutat

. (Lackó L. 19B5.) A demográfiai jelen

ségek vizsgálatánál elemeztem a népsűrűség alakulását, a népesség települését, elhelyezkedését a különböző méretű és jellegű (funkciójú) településeken. Meghatároztam a települések alaprajzi típusait és ezzel összefüggésben vizsgáltam azok nagyságrendjét. Tanulmányoztam a népesség demográfiai összetételét, szerkezetét. Az 1960, 1970. és 1980. évi népszámlálás alapján agrár, vegyes és urbánus jellegű típusokat különítettem el. Vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy a 10 évenkénti népszámlálások között hogyan alakult a települések foglalkozási struktúrája. A felszabadulás után három évtizedben, vagyis az extenzív fejlesztés időszakában a különböző elmaradott területek népességének életszínvonala közelítésében egyik fontos tényező a népesség foglalkozási és ezáltal jövedelmi viszonyainak javítása. A népesség gazdasági aktivitásának legjobb fokmérője,az aktív keresők népességén belüli arány. A gazdasági aktivitás általános emelkedési modellje két irányú: - egyrészt a népességen belül növekszik a munkába állók aránya (amely a jelenben szinte kizárólag a női népességre érvényes);