Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 49 1921—26 összcsapadék 3250 mm évi átlag 542 mm 1931—36 1941—46 1951—56 1961—66 1971—76 1981—86 3375 mm 3383 mm 3993 mm 3681 mm 3609 mm 2804 mm 563 mm 564 mm 666 mm 614 mm 602 mm 467 mm Láthatjuk, hogy minden évtized eddig mért legkevesebb csapadékát, illetve évi átlagát kaptuk, E hat év alatt az átlaghoz viszonyítva összesen 732 mm a csapadékhiány, amely több mint egy év csapadékának felel rneg. De még a legszárazabb évtized eleji értékhez viszonyítva is (1921—26), mintegy 450 mm-rel hullott kevesebb a 80-as években. Érdekességként összevethetjük mérési időnk legszárazabb évét (365 ÍTTTI) a jellegzetes törzsértékekkel: Eltérésünk egyre növekszik, 224 mm-ről 257,mm-re. A 80-as évtizedet megelőző 30 év összességében 30 mm-rel magasabb átlagot produkált, azaz évi átlagban ennyivel csapadékosabb esztendők voltak. Ha hónaponként vizsgáljuk a csapadék mennyiségét, láthatjuk, hogy vízutánpótlás szempontjából jól indult az esztendő. A törzsértéket januárban 50—85 februárban 33—71 Vkal meghaladó csapadék hullott. Az előző évekkel ellentétben ez a mennyiség mind hó formájában érkezett, felhalmozódott, az utóbbi években nem tapasztalt vastag hótakarót képezett, ami a Bükk-fennsíkon elérte a 70 cm-t is. A hideg február, majd a hővös március következtében a hótakaró csak lassan, folyamatosan vékonyodott, teljes egészében március végére tűnt el a fennsíkról. Ez a jelentős mennyiségű csapadék a Bükk hegység karsztvízszintjét feltöltötte, vagyis 120 éves átlag 100 éves átlag 80 éves átlag 50 éves átlag 30 éves átlag 509 mm 600 mm 603 mm 609 mm 622 ÍTTTI (1950—80)