Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

roshálózatot, és korszerűsíteni kell a területfejlesztés irányítását. A határozatoknak új eleme volt az, fiogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelését és a területi aránytalanságok csökkentését nem kizárólag az ipar, hanem a mezőgazdaság és az infras+uktéra területileg differenciált és gyorsütemű fejlesztésével és a szellemi erők arányosabb területi elhelyezésével kívánták megvalósítani. Heves megye hazánk kis megyéi közé tartozik, területe az ország területének 3,9 %-a, lakónépessége az országénak 3,3 Va. A terület- és települési jelesztés földrajzi alapjainak vizsgálatánál a hazai és nemzetközi tapasztalatokra építve az alábbi vizsgálódásokat tarottam fontosnak: - A természeti tényezők, amelyek alapvetően befolyásolják a területi fejlődést. Ezek hatása, a hatásmértéke és módja a fejlődés során állandóan változik

. (Lackó L. 1985.) Heves megye topográfiailag az É-i Középhegységet és az Alföld határterületeit foglalja magában. A két nagy táj találkozása fokozza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-Középhegység több résztájból tevődik össze: természetföldrajzi, geológiai sajátosságainál fogva külön egység, a Mátra, a 0ükk és a Bükkalja, a Zagyva- és a Tana-völgy, az Észak-alföldi hordaléklejtő és az É-borsodi dombvidék. A megye legjelentősebb ásványi anyagai: a lignit, a szinesérc és a mészkő, de a tégla és a cserépipar alapanyagai is több területen fellelhetők. Az országos termelésben több fontos termékből számottevő arányt képvisel a megye, az ország lignittermelésének több mint négyötöde innen származik. A Mátraalján a pannon rétegekben jelentős lignittelepek vannak. A Mátra fő tömege vulkánt eredető. E területen a vulkáni működés már az eocén- és oligocénban elindult. Érces tömzsök kialakulásától kísérve ez á korábbi működés hozta létre a Mátra ősét, a Lahóca-hegyet. A külsőleg jelentéktelennek látszó Lahóca a rézbányászat szempontjából érdemel figyelmet. A recski rézérc kialakulásában ennek az övezetnek jelentős szerepe van. A recski rézérc előfordulás a világ nagy rézpori.iros lelőhelyeivel mutat azonosságot. 1979-ben az érc mennyisége, minősége, illetve az ipari vagyonban való féiikészlet alapján a recski érce.iőfordulást a világ legnagyobb 26 rézérc előfordulá7 sa közé sorolják. Az 1 m -re jutó ércvagyon átlagosan 75 t, a mure való 2 ércet tekintve minden m -re 1 t fémére jut.