Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

- 22 A harmadik csoportot azok a települések alkotják, amelyek ellátottsági színvonala átlagos, illetve azt meghaladó. A társközségek egy főre jutó fejlesztési lehetősége a székhelyközséggel azonos, mivel a fejkvótát tanácsonként állapították meg. - Másodikként említhető az a céltámogatás, amelynek lényege, hogy a megyei tanácsok egyes célok megvalósítására feltételrendszert dolgoztak ki, s azok a helyi tanácsok, amelyek a feltételeknek megfelelnek, automatikusan elnyerik az állami támogatást. Heves megyében a népgazdasági prioritásokhoz kapcsolódóan céltámogatást biztosítanak a lakásellátás, az ivóvízellátás és a középfokú oktatás feltételeinek javításához, valamint a megyei sajátosságokból adódóan az általános iskolai tanterem ellátottság javításához és az egyes a VI. ötéves tervről áthúzódó beruházások befejezéséhez. Az igényekhez szükséges céltámogatások alsó határa — összhangban a helyi tanácsok által benyújtott pályázati igényekkel — megközelíti az 1,1 milliárd forintot, felső határa pedig a többletlakás építéséhez számításba vett pótlólagos állami támogatás biztosítása függvényében közel 1,3 milliárd forint körül alakulhat. A felső határt növelheti kedvező központi döntések esetén a tervezési tartalékból öt év alatt igénybe vehető 100 millió forint is. A középtávú tervben a helyi tanácsonkénti céltámogatás összege előzetes jelleggel szerepel, végleges jóváhagyás az éves tervekben történik meg. A céltámogatási előirányzatok alsó és felső határa közötti különbség fedezete a központi egyeztetések alkalmával rögzített pótlólagos állami hozzájárulás. Amennyiben a népgazdaság helyzetéből adódóan a pótlólagos állami hozzájárulás csökken, a többlet lakásépítkezésekhez számításba vett céltámogatás mérséklődik, illetőleg a vízellátás céltámogatásához szükséges pótlólagos források erejéig> a megyei beruházások esetében csak az alsó határnak megfelelő teljesítés történhet. - Harmadikként az oly sok vitát kiváltott, de Össztársadalmi szinten mégis általánosan elfogadott településfejlesztési hozzájárulás. Az elmúlt években több fórumon merült fel a lakosság azon igénye, hogy a községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos rendeletet korszerűsítsék. Nem tartották igazságosnak, mert részben tárgyi adókhoz és részben jövedelemadókhoz kapcsolódott, függetlenül az érintettek anyagi, szociális helyzetétől, jellemzően azon rétegek mentesültek a hozzájárulás fizetése