Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében
qsi beruházásokra pedig 33 %-át szintén ezekre a településekre költötték, így a községek háttérbe szorultak. Az infrastruktúra, elsősorban a lakás és közműellátottság fejlesztésének és használatának lakosságra háruló terhe településtípusonként eltérő nagyságú és arányú. Ez eltérően hat a lakosság életkörülményeire és társadalmi egyenlőtlenségeket idéz elő. 1986. január 1tő l új gazdálkod ási, r end lépett, életbe a tanácsoknál. Az új pén zügyi r endszer lényege a helyi taná cs ok nagyobb önállósága, szabada bb mozgási kö re és nagyob b fele lőssége . A tanácsok a nemzeti jövedelem csaknem ötödével, az államháztartás kiadásainak pedig több mint 22 ával gazdálkodnak hazánkban. Előirányzatuk a VII. ötéves tervben 946 milliárd forint, ami 46 Vkal több az előző tervciklusban felhasznált pénzösszegnél. Ennek mintegy háromnegyedét*a már meglevő a tervidőszak folyamán létesített intézmények, működtetésére, fenntartására, valamint vállalati kiadásokra, negyedét pedig fejlesztési célokra kívánják felhasználni. A nagyobb v áltozá so k a fejlesztési l eh etőség ek elos ztása tekintetebej) kö vetkeztek be . Egy he lyi ta nács a következő módokon jut fejl esztés i leh etőséghe z: - Első a lélekszám alapján arányosan képződő, úgynevezett fejkvóta. Ebben az ötéves tervben, évente átlagosan csaknem 2000 forint jut egy lakosra. Az elosztás során ebben településenként nagyok az eltérések. A megyei tervekben a fejkvóta évi átlaga 400 és 2600 forint között szóródik. A normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) településenkénti megállapítása, a központi ajánlások és a helyi sajátosságok figyelembevételével történt a megyében. A differenciálás legfontosabb alapelve a településeknek az infrastruktúra ellátásban meglevő fejlettségi színvonala, valamint a VII. ötéves tervidőszakban jelentkező, ellátási funkciója. A városok egy főre jutó fejlesztési lehetőségének megállapításánál figyelembe vették a -lakásellátás, valamint a középfokú 6ktatás fejlesztésével összefüggő, igen magas költségeket. A községeknél az alapellátás gyorsabb ütemű fejlesztését. A központi szabályozás szerint a településeket 5 csoportba sorolták. A városokat két csoportba, 8 községeket három csoportba.
