Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vida József: A spektrális felbontóképesség I

- 613 ­A réskép keletkezésének elliajissi «loiéiei* «lapján Rayj elgh (azaz J.W.Strutt, Í879. ) ttgy találta, hogy két. szomszédos, egyenlő Intenzitám» wziisk^pvanw 1 (HÄ^ két vonalnak lALfizlk, ha az egyik f őmax i muma egybeesik a mánr J k *» I «>'t mini mumávn I 12. ábra) 131. Cí!a ennél valamivel közelebb van s két vonal egymáshoz, még akkor Is felbontottak esetlegesen, viszont hem rögzíthető a felbontóképesség reprodukálható vona1 tá volsághoz). A Raylelgh-kritérlum vizsgálatához Induljunk kl sz egyetlen résen létrejövő Fraunhofer-fél© fényelhajlásból, ahol a relativ intenzitásgörbét a 4 „ síül« (i.> o a adja (3. ábra). Az o az elhajlási szögnek, a résszéiességnek és a hullámhossznak a függvény® 11,2,01. 3. ábra: Rés képének relatív intenzitásgörbéje A kritériumban szereplő leltételt teljesítve, helyezzünk el az ex = ö és az cx « ís helyre egy-egy jó közelítéssel megegyező elhajlásgörbét és vizsgáljuk m kialakult intenzitásviszonyokat Cösszegintenzitásokat?I Az Így

Next

/
Oldalképek
Tartalom