Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Patkó György—Bálint József—Kovách Lászlóné—Vida József: A len-gyel, a magyar és a szovjet fizikatanítás és fizika tanárkép-zés helyzete és ennek tükröződése a szakirodalomban

- 75 A felszabadulás után a szocialista országokban, Így a felsorolt országokban is többször került sor a fizikaoktatás reformjára. íz -- amint a tátilázatokból is kiderül — nem az óraszám lényeges változását, hanem a tananyag tartalmának megújulását jelentette. Az éj programok célja az oktatás színvonalának eme lése, a tananyag korszerűsítése, a fizika és más természettudományi tárgyak oktatásának szorosabb összekapcsolása, a természettudományos megismerés módszereinek ismertetése volt. A jelenlegi tanterv Magyarországon 1970-ban, Lengyelországban 1970-ban és a Szovjetunióban 1904-ben lépett érvénybe. Nézzük meg, hogyan alakult a fizikaoktatásban az egyes fejezetek aránya. A IV. sz. táblázat az egész fizika tananyagon belül az egyes fejezetek °s-os arányát mutatja meg napjainkban. Fejezet LIK MNK SZSZK Mechanika Mol.fiz. és termodinamika Elektrotechnika Optika Relativi táselmélet Atom- es magfizika Egyéb 31 14 29 10 1 4 1 27 24 26 6 1 13 3 33 15 30 10 l 5 6 IV. sz. táblázat Amint látjuk a legtöbb idót a mechanika és az ele trodinamika tanítására fordítják, ezt e fejezetek gyakorlati jelentősége teszi szükségessé. Az éj programok értelmében növekszik a mechanika, az elektron- és kvantumelmélet jelentősége, s így a tananyag tengelyévé ezek váltak. A reform során a hagyományos fejezetek tartalma módosult. Új elemek is kerültek a tananyagba, mint például a foto-effektus elmélete, az elektron hullámtermészete, a lézer, az irányított termonukleárus reakció vizsgálata stb.