Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Patkó György—Bálint József—Kovách Lászlóné—Vida József: A len-gyel, a magyar és a szovjet fizikatanítás és fizika tanárkép-zés helyzete és ennek tükröződése a szakirodalomban

- 72 \ ország fizika szaktanráképzésének összehasonlítását, vizsgálatát tűzi ki célul, A megszerzett tapasztalatok realizálására utat nyi that az a határn/at, amely a magyaroroszági általános iskolai tanárok számára az 19(15--19flé. tanévtől kezdve újszerű, úgynevezett intenzív továbbképzési vezeteti, be. Az 1 éves tanfolyam befejeztével a résztvevők záródolgozatot írnak. Ennek kapcsán merült fel az igény a magyar oktatás előző szakaszainak, illetve a szomszédos országokban folyó oktató-, oktatásszervező munkának az alaposabb megismerésére. Ennek az igénynek a kielégítése késztette az egri Ho Si Minh lanáfképző Főiskola Fizikai Tanszékének néhány oktatóját -- a jelen tanulmány szerzőit — arra, hogy vázlatos ismertetést adjanak e három ország fizikaoktatásáról, és viszonylag bőséges bibliográfiát állítsanak össze az elérhető és a feltevések szerint leginkább hasznosítható lengyel, magyar és szovjet forrásmunkákból. Mindhárom szocialista állam alsó-, közép- és felsőfokú fizikatanításában ój oktatási reformokat vezetnek be, ezért az összehasonlítás eredményeiből hosszútávra következtetések nem vonhatók le. Mégis úgy véljük, érdemes e témával behatóan foglalkozni, mert tudományos igényő módszerekkel megismerhetjük egymás fizikaoktatás pedagógiai módszerének rendszerét, és a jónak vélt fogásokat a lehetőségekhez mérten alkalmazzuk saját oktatási munkáinkban. Az iskolai tanulmányokat mindhárom országban a kötelező jellegű alapfokú oktatás vezeti be. Jelentős eltérések mutatkoznak viszont ezek kezdetét, illetve tartalmát illetően. (Lásd I. sz. táblázat.) A magyar elsősök kezdenek fiatalabban: a 6, életévük betöltését követő szeptemberben, lengyel és szovejt társaik 1 évvel később lépik át az iskola kapuit. A kötelező időszak viszont a Szovjetunióban a leghosszabb: 10 év. Ez már középfokú végzettséget ad és értelemszerűen utat nyit a főiskolákra, illetve az egyetemekre. Ettől eltérő, de egymással lényegében egyező a másik két iskolarendszer: a 0—0 évi kötelező tanulmányok befejezése után középfokon képezhetik magukat a tanulók, és így szerezhetnek jogot a felsőfokú ismeretszerzésre. Ideális esetben tehát a lengyelek 19, a magyarok 10, a szovjetek 17 éves korukban kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemeken, illetve főiskolákon. Ugyanebben s sorrendben hét—hét,