Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vidó Imre: Gondolatok a sikertelen kísérletekről

- 96 ­- az inga kitérítés! szöge és a lengési idő stb. függetlenségének de­monstrálását szolgálé kísérletek. A természettudományos megismerés legmagasabb szintjén is nagyon sok esetben játszottak -- és játszanak — szerepet a negatív kísérletek. Ezek közül mindössze egyről kívánok szólni: a Michulsuu-kísérletröl! Az ókortól kezdve a mai napi g kíváncsi volt -- és kíváncsi -- az em­ber arra, hogy mi a fény ? Sokféle elmélet született a kérdések megvá­laszolására. Elfogadható volt Newton korpuszkuláris magyarázata — ak­kor —, majd Fresnel és társai inllámelmélete — később. (Majd — jobb híján — jelenleg a duális fényelmélet az elfogadott.) Egy nagyon súlyos kérdés megoldása azonban nan sikerült! A kérdés: "Hogyan terjed a fény?" Azt, hogy miképpen terjed a hang, nagyon sokféleképpen lehet demonst­rálni, igazolni: valamilyen — általában rugalmas — köze g vezeti a liangot! Milyen "közeg" vezeti a fényt? Miben terjed a fény? Miben terjednek egyáltalán az elektromágneses hullámok? A kérdést úgy válaszolták meg, liogy feltételeztek egy a Mindenséget kitöltő — egyébként jónéhány megmagyarázhatatlan tulajdonsággal ren­delkező — éte r -nek nevezett valami t! Michelson -- és később sokan mások — v állalkozol t arra, hogy bebizo­nyítsa, ahogyan a hang terjed különböző közegben hasonlóan terjed a fény az éterben . Igen, csak I« kellett volna bizonyítani az éter léte­zését! A bizonyítási kísérlete k --a mai napig — sikertelenek! Mint ismeretes a kísérlettel lényegében azt akarták kimutatni, hogy a fény terjedési sebessége függ a koordinátarendszer sebességétől. (Irá­nyától, nagyságától.) A szétválasztott, majd interferenciára "kényszerített" fénysugarak in­terferencia-csíkja azonban a skálának mindig ugyanazon beosztására esett! Függetlenül a koordinátarendszer sebességétől! (Egyébként a kísérlet részletesebb leírása megtalálható nagyon sok tankönyvben, sőt az álta­lam megadott "Irodalom" 2. pontjában szereplő műben is!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom