Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Varga János: Tájékozódd vizsgálatok különböző stratégiájú mohafajok faunáján

- 613 EREDMÉNYEK A bryofauna összetételéről, rendszertani egységenként, mintavételi területenként, illetve gyűjtőhelyenként is elkülönítve a 2. táblázat nyújt áttekintést. A mohapárnák bryofaunájárél az egyik legrészletesebb összefoglaló tanulmányt Gerson (1984) jelentette meg. E munkájában főbb csoportokként úri. mohalakó, mohakedvelő, mohapárnákban időszakosan előforduló, valamint fejlődésük egy meghatározott szakaszában mchapárnákban élő bryofauna elemeket különített el. A feldolgozott mohe

pajok faunája a legjelentősebb rendszertani csoportokat alapul véve, az idézett kutató eredményeivel jó megegyezést mutatnak. A fonálférgek (Nematoidea), kevésserte jű gyűrűsférgek (Oligochaete), csigák (Gastropodá), poloskák (Heteroptera) gyakrabban, rovarok (Innecta) közül a kabócák '(Homoptera) egyedei a vizsgált időszakban csak az első megtelepedeő (C) stratégiai típusú mohafajok fordulnak elő. Az évelő állandó (P) stratégiai típusú mohafajok párnáiban az ikerszelvényesek (Diplopoda) közül a szőrös ikerszelvényesek (Pselophagnatha), a rovarok (Insecta) közül a lábaspotrohúak (Diplura) kétszárnyúak (Diptera), pókok (Araneidea) gyakrabban, míg a félrovarok (Protura) a felmérés időszakában csak a P. stratégiai típusú mohafajokban fordultak elő. A többi taxonómiai egység képviselői mind a két vizsgált ntratégini típusú mohafaj bryofaunájában jelen voltak. Megállapítható az is, hogy az ugróvillások (Collembola), valamint az atkák (Acaridea) mintavételi területtől, gyűjtőhelytől, a feldolgozott mohafaj stratégiai típusától függetlenül minden mintában megtalálhatók, és az összegyedszám alakulását is elsősorban ezek mennyisége határozza meg. A briofauna összegyedszámának változását vizsgálva (1. ábra) megfigyelhető, hogy a mintavételi területek xr^otherm jellegű társulásaitól, ahol a C. (első megtelepedő) stratégiájú mohafajok dominálnak, a mezotherm jellegű P. (évelő állandó) stratégiájú mohafajokban gazdag társulások felé növekvő tendenciát mutat. A havonként begyűjtött mohafajok stratégiai típusa a legtöbb esetben eltér egymástól. A felsőtárkányi és a szaivaskői mintavételi területeken azonban lehetőség nyílt az első megtelepedő, és az évelő állandó stralé-