Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kárász Imre — Szabó Erzsébet: A síkfőkúti tölgyes gyerjeszint- jének strukturális váltnzásni 1972 és. 1985 között

- 122 EREDMÉNYEK 1. A cserjeszint levélszámának és IcvélfelLlot-induxénnk (LA1) változása A fitomassza évről-évre megújuló frakciója a cserjék lombja. A levelek mennyisége döntő mértékben meghatározza a tápanyagcirkulációba visszakerülő elemek mennyiségét, a cserjeszint összlevél-felülete pedig megszabja a szervesanyagtermelés mértékét. Jakucs (1985) kifejti, hogy "annak a felületnagyságnak a minél pontosabb megbecslése, amelyen az életközösségen belül a sugárzási energia, a víz és CO2 együttes hatására az elsődleges szervesanyag-képződik, minden produkciós-biológiai kutatás egyik leciimjnkaigényescbb, bonyolult része. A mérést, illetve becslést különösen fejlett vertikális struktúrával rendelkező mérsékeltövi lomberdők esetében — mint amilyen az általunk tanulmányozott cserestölgyes is — számos tényező nehezíti: - a vegetációs periódus folyamán állandóari változik a hajtásokon fejlődő levelek száma és nagysága; - ugyanazon az egyeden a mikroklimatikus tényezők (fény- és árnyéklevél), a fitofágok károsító hatása (ép, rágott levél), az állandóan érvényesülő infra- és interspecifikus hatások következtében gyakran igen eltérő lehet a vegetatív felületek nagysága, - az egyes évek közötti levélszám és levélr,agyság differencia." A fentiek miatt az egységnyi területre vonatkoztatott asszimilációsterület indexek becslésekor és számításakor - még ha azt a legnagyobb körültekintéssel végzik is ± 5--Í0 %-os hibalehetőséggel kell számolni. a) Levélszám Az átlagos cserjék levélszámadatait fajonként a dolgozat e^sö része tartalmazza (lásd 3. tábl.). Hektárra szmítva a cserjeszint összlevélszáma 1973 és 1983 között a következőképper változott: