Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

- 21 majorsági gazdálkodás méltatásáról. Távlati kitekintésként csak annyit jegyezhetünk meg, hogy a kasznárok által levetett korszerfjsí tés gyakorlati végreha jtására csak az 1060as évek második, felétől kerülhetett sor. Ennek legfőbb oka éppen az a tőkehiány volt, aminek érintésétől a gazdatisztek olyannyira lartózkodJegyzetok 1. A vizsgált időszakban az érseki uradalom birtokai 13 falu és 7 puszta határában terültek el. Az uradalom 4 gazdasági körzetre oszlott: a füzesabonyi, nagytályai, felnémeti kasznárságra és a gyöngyöspüspöki számtartóságra. A központi irányítás szervei Egerben voltak, az uradalmi. főkormányzó irányítása alatt. 2. Heves Megyei Levéltár "Érseki uradalmi gazdasági iratok" XiI-3/e 130. doboz (továbbiakban INL XII.-3(... sz.) 179/1040. sz. főkoimányzói utasítás. 3. HML, XlI-3/e 494. sz. 4. Ehhez a körzethez két falu, Gyöngyöspüspöki és Gyöngyössolymos határának uradalmi birtokrészei tartoztak. 5. HML, XI1-3/e 494. sz. 6. A kasznársághoz a makiári, nagytályai, deméndi határ majorsági birtokai és Pázmánd puszta földjei tartoztak. 7. A tervezetekben majorsági kezelésen azt a művelési módot értik, amikor az uradalom saját gazdasági eszközökkel, szerszámokkal és hosszabb időre — legalább egy évre -- felfogadott mezőgazdasági munkásokkal dolgoztat. A "pénzeserőveli kezelés" olyan megoldás lenne, amelynek alkalmazása esetén az uradalom csak napszámosokat fogadna fel esetleg egy-két hetes idénymunkára alkalmazna bérmunkásokat. A haszonbérbe adás (ill. árenda) pedig azt jelentené, hogy legalább egy éves időtartamra egyegy földterületet adnak bérbe. XII-3/e. A 4. gazdasági ülés jegyzőkönyve alapján. 8. HML, XII-3/e 496. sz.