Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

- U'\ el, de megnyugtatta őket, hogy állásfoglalásukat figywlembe veszik a novella végső megfogalmazásánál. Az üt IGE közgazdasági szakosztálya június 16-án ülést tartott. Ál t.a1 ánnsságban negál lap f tot Iák: a novella alkalmas arra, hogy "A földhöz jutta tandók igényei olyan mértékben lel esi eláztassanak, amelyek gazdasági és sznniális érdekeinket veszélyeztető túlzott felaprózáshoz, vagy a felébresztett igények ki nem elégitéséhez vezet2 nek." Ugyanakkor megállapítják, hogy a novella ellenkezik az alaptörvény rendelkezéseivel is, kánszt, h.izonylalnnságnt teremt. Nagyatádi Szabónak az volt a terve, tiogy még júniusban, az indomni.tási vita lezárása után a nemzetgyűlés elé viszi javaslatát, és a parlament nyári szünete előtt letárgyal tatja. Abban reménykedett, hogy tervezetét a párton belüli kisgazdái« és az ellenzék támogatják, a nagybirtokosok pedig még nem tudnak kellően felkészülni az ellenállásra.

3 Az eredeti terv szerint június l-jén kezdődött volna a parlament nyári szünete, s gyorsított ütemben keresztül lehetett volna erőltetni a javaslatot. Bethlen azonban nem a novellát, hartem a népszövetségi kölcsönt kezdte tárgyaltatni. A novella miniszteri beterjesztésére csak augusztus 9-én került sor, akkor kiadtál« bizottsági tárgyalásra, utána pedig október 20áig berekesztették az üléseket. A gróf Hadik János által vezetett nagybirtokos reakciónak így hűségesen volt ideje, hugy a novella ellen minden lehetséges lépési 1 gyek e-z zen megfeni.. Ez rendkívül széles skálán mozgott. Bethlen utasítására Nagyatádi Szabó többször tárgyalt nz UMBE vezetőivel, s aznn már a törvényjavaslat benyújtása előtt változtatásokat hajlott végit?. Az (lllliL azonban elégedetlen volt. Két terjedelmes röpiratot is közzé tettek, amelyek a birtokosok sérelmeit foglalták össze. Az egyik a trianoni határon túli magyar érdekeket és sérelmeket összegezte/

1 A birtokosok főbb sérelmei a javaslattal szemben a következők voltak: 1. Bizonytalanná leszi a birtoklást, nurt intézményesen biztosítja a megváltási eljárás felújítását azokon a birtokokon is, ahol. azt már egyességgel, vagy ítélettel lezárták. 2. Alkotmányjogi szempontból is aggályos a javaslat 13. paragrafusa, mely "a földbirtok-reform minden kérdésének eldöntését az 01 B-re ruházza át." Ez különösen azért volt sérelmes, nort. az 010 dönthetőII. a vételár vagy haszonbér kérdésében is. "Ennél« a bíróságnak a tisztán magán-