Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

h 6 tantervet és tanrendet is részletesen szabályokba foglalta. A rajziskola tanárául a besztercei származású Ti scher Antal rézmetszőt alkalmazta, aki egészeo 1707-ig tanított itt. Sajnos oz az iskoláimmá nem nagy hatással volt az egriekre, s így 1707-ben neg is szűnt, lovábbra is a mestereknél tehettek szert az ipari és művészi célú rajztudásra és szakmai ismeretekre egyaránt a mesterségeket tanulni akaró inasok. 17137-től 1027-ig semmilyen szervezett rajziskola nem működött sem Egerben, sem a vármegye területén. Egerben 1020-ban Pyrkor érsek kezdeményezésével alakult meri az újabb rajziskola. Ez már lényegesen sikeresebb volt, mint elődje. Ennek okai lehettek, hogy az iskola látogatását kötelezővé tették, és élére Joó János Mátyást hívták rajztanárnak, ezt a sokoldalúan képzett szegedi embert, aki értett az építéshez, a földméréshez, az asztalos mesterséghez egyaránt. Joó János Mátyás nemcsak szakmailag volt kiváló ember. Azon kevesekhez tartozott, aki hitt abban, hogy jövője van az ipariskolának, és szükség van rá a haza felvirágzása érdekében. Nemcsak az iskola szükségességében hitt, hanem szerette az idejáró kis inasokat. Sok ellenségre tett szert az egri mesterek körében, de ez nem törte meg szabadelvű gondolkodását. Végül is a kudarcok sorozata miatt itthagyta Egert, és Pestre ment, itt folytatta töretlen szellemű munkáját. Miután nyugdíjba ment, visszatért Egerbe, és hátralévő éveit itt élte le. Végrendeletében 2.000 Ft-ot hagyott a szakképzés támogatására. A Pyrkor-féle rajziskola 1003-ig funkcionált. A kiegyezés után a kormányzat felismerte, hogy az inasképzés és egyáltalán a szakemberképzés országos szinten kívánnivalót hagy maga után. A mesterek nem a legkorszerűbb ismeretekkel látják el tanoncaikat, s csak a rajziskola kevés ennek pótlásához. Márpedig ahhoz, hogy a fejlődésnek indult gyáripar még tovább fejlődjön, megfelelő szakemberekre van szükség. A kormányzat szerint viszont jól kvalifikált szakembereket úgy tudnak biztosítani az iparnak, ha a szakmát tanulni akaró ifjak számára iskolát nyitnak. Ebben az iskolatípusban nemcsak rajzot, hanem szakmai és egyéb ismereteket (számtan, olvasás, írás) is oktatnak. Ezért a V. K. M. 1802. augusztus 16-án kiadott egy rendeletet az alsóiokú iparostanonciskolák felállításáról. A rendelettel egyidejűleg készült el az első iparos tanonciskola! tanterv, Érdekesség, hogy az iparostanonciskolák felállítá-