Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

- 32 A termelés fokozása a gyár épület- és eszközállományának a fejlesztését, valamint a munkáslétszám növelését is igényelte. 1904-ben például három munkagépet kaptak az államtól, és egy 40 LE-s Uiosel-üzemú erőgépet vásároltak közel 28.000 K-ért. Az új gép új épületet, a gépház és a köszörű19 műhely megnagyobbítását tette szükségessé. 1912-ben 40.000 K költséggel 55 m hosszú raktárhelyiséget építettek. így a világháború előtt már egészen komoly épületegyüttes jött létre. 1917-ben pedig megvásárolták az Eszéki Füstcső- és lakatosárugyár Szövetkezet teljes gyári berendezését a gépekkel és az összes anyagokkal együtt 76.000 K-ért.

2

0 Munkaerőhelyzet, a munkásság szociális körülményei A munkáslétszám is jelentősen emelkedett ezekben az években. Teljesen pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, inert a források is egymásnak némileg ellentmondó számadatokat közölnek. Az Alispáni Jelentésekben és az iparkamara jelentésében már 1906-ban 170 fős munkáslétszám van 21 feltüntetve, az 1910-es népszámlálási statisztika adata ugyanakkor 22 csak 133 fő. " Valószínűbb az utóbbi adat, mert az 1914-es gazdasági évről szóló igazgatósági jelentés arról számol ho, liopy a háború első évének végén csak 30—40 munkással dolgoztattak a korábbi 150 helyett. Oe létszámgondjaik korábban, már .1.906-1907-ben is voltak. A közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a napi béreket 20--25 Vka! voltak kénytelenek felemelni, ennek ellenére a szükséges munkáslétszámnak csak 2/3 része volt betöltve. A munkaerőhelyzet javítását szolgálta az a szociális könnyítés is, hogy 1906-ban fiatal, nőtlen munkások számára kísérletképpen egy munkásotthont létesítettek. Itt a munkások lakást és tisztességes ellátást kaptak, olcsón. Az iparkamara jelentése úgy említi a kísérletet, mint ami 23 igen bevált. 1907. május 1-től bevezették a gyárban a kötelező munkásbiztosítást. Munkásbiztosítási alapra 2.000 K-t iktattak be a költségvetésbe. A munkásság korai szerveződésére utal, fogy már az 1894. évi márciusi ülésén az igazgatóság hozzájárult egy önálló betegsegélyző pénztár 24 letrehozásátioz a gyárban. A kovács és lakatos szakmunkások íietlbére 1092-ben 10 Ft, a nődolgozóké 2 Ft volt, a napi munkaidő pedig 10 óra.