Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

HEKLI JOZSEE: A MAI SZOVJET DRÄMA EGY SAJÄTOS VONULAT (ALEKSZANUR GELMAN)

- 71 kozta drámamúvészetét kísérő érdeklődést. Ebben a nálunk is nagy sikerrel játszott kamaradarabban az író egy férfi és egy nő évődő-romboló párbeszéde kapcsán az egyedüllét, az elhagyatottság, az örökös érzelmi reménykedés bizonyos-bizonytalan örömeinek modern paradoxonait vázolta fel. A pad az érzelmi élet intim szférájába vezet. A nyitókép, a férfi és a nő ligeti humorral kezdődő találkozása — a "hősszerelmes" a magabiztos férfiak lerohanó stílusában akarja meghódítani a padon ülő nőt — fokozatosan fájdalmas tanulságokkal terhes drámába torkollik. A padon — a "játszások és rájátszások" során -- két ember igazi élete tárul fel a fiazugságok és összevisszaságok szövevényéből. A drámában egy sokat próbált, meggyötört férfi gyakran őszinteségbe forduló szerepjátszása harmonizál a magányos, többször csalódott, de egyre jobban szerelemre éhes asszony bátor kitárulkozásával. A férfi és a nő minél jobban kinyílnak egymás előtt, annál inkább észreveszik — felfedezik — a másikban is az esendő embert. S bár a remek hangulatváltásokkal és váratlan fordulatokkal felpörgetett Gelman-"társasjátékban" minden kettejük meghatározott viszonylatában érvényes elsősorban, a lomaradarabban benne vibrál az "általános" is. Kihallik belőle, hogy az élet sokkal gazdagabb, mint az általa megfogalmazott normák. Az ötvenes éveinek derekán járó Alekszandr Gelman "műfajok és stílusok" keresztűtján mozgó darabjai napjainkig széles liullámverésben gyűrűznek a társadalomban, s a maguk újszerűségével és szokatlanságával a színházakat is modernebb, különlegesebb kifejezési eszközök, merészebb színpadi fogások alkalmazására ösztönzik. Az érzékeny teatralitásé Gelmandrámák -- a jó értelemben vett belső "szellősségükkel" — kitűnő lehetőségeket kínáltak színészeknek, rendezőknek egyaránt tehetségük bizonyítására. S nemcsak a szovjet színház nagyjai, mint TovSztonogov, Jefremov, Boriszov, Lavrov és mások tették újra meg újra próbára talentumukat a sajátos gelmani darabokban, hanem azok művészi értékmérőül szolgáltak Európa több városának színpadain is. A magyar színházakban bemutatott művei közül főleg a "Visszajelzés" részesült elismerő fogadtatásban. "A pad"ból készült tévéjáték — a vegyes kritikai visszhang ellenére — ugyancsak nagy sikert aratott. Az utóbbi években Gelman kevesebbet publikál. Feltehetőleg átértékeli a "termelési" és a "művészi" kritériumokat. Nem lenne meglepetés, ha