Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
LENGYEL ZOLTÁN: TÉR ÉS IDŐ KAPCSOLAIA VASZIL BIKOV "HAJNALIG ÉLNI" CÍMŰ KISREGÉNYÉBEN
- 57 meg, nem kerül vissza az embereihez, hogy ezen a mezőn pusztul el, a két ismeretlen falu között, és senki sem tesz majd jelentést halálukról, sem pedig erről a német törzsről. (Bikov: 1975. 204) Utolsó tette véghezvitelére neki magának van szüksége. A fagyhalál és elvérzés küszöbén csak ez a tett igazolhatja korábbi létét. Pusztulásával is hazájának akar hasznára lenni. Az idővel való versenyfutása itt már az értelmetlen halál ellen irányul. S mert hihetetlen akarattal küzd, e versenyfutás az ő sikerét hozza. Az időtől kikényszeríti, hogy addig ne hunyjon ki benne a szikra, míg nem vetődik erre az ütra egy ellenséges jármű, amelyiket kibiztosított gránátjával kamikázeként a levegőbe repíthet. "Természetesen el fog tűnni: mindössze néhány másodperce van már csak hátra, aztán az Örök Nagy Nyugalom következik. Az ő fielyzetében valóságos megváltás, hogy egyszeriben megszabadul minden szenvedéstől. Mások viszont életben maradnak. Győznek, űj városokat építenek ezen a derűs zöld mezőn, teli tüdőből lélegeznek, dolgoznak, szeretnek. Ám ki tudja, boldog jövőjük nem attól függ-e, hogy Ivanovszkij hadnagy, a huszonkét éves szakaszparancsnok, hogyan hal meg ezen az országúton?" (Bikov: 1975. 221) A fenti Idézet jó érzékelteti, hogy a kisregény korábbi lapjain órákra, percekre bontott idő a mű végén történelmi távlatot kap. A háborús jelen és a békés jövő képe összekapcsolódik, a kettő egymástól elválaszthatatlan. Ivanovszkij áldozatát éppen e jobb jövő eljövetele érdekében hozza. Az írónak ez a retrospektív szemlélete, a jelenből múltba történő visszatekintése és a múlt háborút győzelemre vivő harcosok szemüvegén keresztüli jövő láttatása több bikovi kisregényben fellelhető. (Lásd: a "Farkascsorda", "Alpesi ballada", "A halottaknak nem fáj", "Kőbánya" című kisregényeket.) A kisregényben az időviszonyok vizsgálata elképzelhetetlen a nélkül a közeg nélkül, melyben az író hősei mozognak, cselekednek. A bikovi hősök az őket körülvevő közeg legyőzésén fáradoznak. E tér leggyakrabban szereplőeilenes: komor, összhangban áll a döntő csatára készülő harcos vagy harcosok kedélyállapotával. Az író a háborús légkör megteremtése érdekében minden eszközt megragad. Nem mulasztja el leírni, milyen szélben, milyen terepen, milyen fény- és időjárási viszonyok mellett folyik a támadás. A hó, sár, mocsár, eső, sík terület, erdő, horhos, fagyott föld, fellobbanó rakéta, magaslat hol a harcosok mozgását, vállalkozását akadályozza, hol pedig szövetségesükként, védelmet nyújtó menedékként jele-