Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

SZŐKE LAJOS: GONDOLATOK A XVTT. SZÁZADI KELETI SZLÄV KANONIKUS KÖNYVEK NYELVÉRŐL (NORMA ÉS GYAKORLAT)

1 rán keletkező JJ megkeményedésével magyarázható. Az 1712 utáni könyvekben emiatt a u_ után már ju található: ne nei&T

e c/f\ (Máté VI. 25. A) HE lEUUTE Cfí

\ (K. M.) A ui sorsa a különböző keleti szláv nyelvterületeken visszatükröződik és egymástól időben és helyben is távol nyomtatott könyvekben. Különösen éreztiető ez a cselekvő melléknévi igenevek Instr. Sg. és Oat. Pl. végződéseinél, mivel itt a m lágysága vagy keménysége zavaró formai azonosságot hozhatott létre. (Szmotrickijnál az Instr. Sg. -MMI , a Dat. Pl- "MM

t. Az a tény, hogy a -u| után keverik az M_-t a -vei arra enged következtetni, hogy az eredetileg lágy affrikáta a szövegek keletkezésének időpontjában már változóban volt. Az 1692-es Breviáriumban még megőrizte eredeti lágyságát: HesipyiomMm

. (Lukács XXIII. 41.), bár ezen a területen is már megfigyelhető a -tn megkeményedése. A lembergi szövegben az -eM~b már a bizonytalanság eredménye, míg a kijevi 1741-es kiadásban azonban már -H -t találunk mindenütt a -uj után Oat. Pl.-ban cn^mtiMi

, (Máté XIII. 25.) He eipyibmuM-b (Lukács XXI11. 41.). A kanonikus szövegek alapján végzett nem részletekbe menő vizsgálat alapján is megállapítható, hogy Szmotrickij nyelvtana hosszú ideig befolyásolta az egyházi szláv nyelven nyomtatott vallási témájú könyvek nyelvét. Természetesen más eredményre, nagyobb eltérésekre lehet jutni nem kimondottan biblikus szövegek elemzésekor. A "Grammatika" bevezetőjében magának Szmotrickijnak is más jellegű a nyelvezete, mint amit a későbbi oldalakon normaként felállít. Az egyházi szláv nyelvnek ezt a nem szakrális jellegű válfaját Krizanic J. kísérelte meg feldolgozni egy fél évszázaddal később. (Krizanic 3.) Krizanic műve azonban módszerét, hatását tekintve sem hasonlítható össze Szmotrickij Grammatikájával. A FpaMaTHMHO M3Ka38HM je" nem normatív, hanem a már létező különböző szerkesztésű egyházi szláv nyelv leírása a szerző kritikai megjegyzéseivel. Mélyebb, sokrétűbb kutatásokat igényel annak feltárása, hogy Szmotrickij milyen hatással volt az irodalmi orosz nyelv formálódására a Péter előtti korszakban. (OpoMaxa B. V. 4.) Annál is inkább nehezebb ez a feladat, mivel Szmotrickij hatása sokszor közvetve, olykor nehezen kimutatható úton érzékelhető. Az "Irodalmi" nyelven írók azonban valamilyen módon mindig is a klasszikus nyelvek befolyása alatt álltak, amit a XVII. században mindenek előtt az egyházi szlávra kell értelmezni. (KysHeuoB !1.