Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Gadóczi, Andrea: William Blake szimbolizmusa és a Biblia a "Jeruzsálem" c. műben

- 57 gadúczi, andrea william blake szimbolizmusa és a biblia a "jeruzsálem" c. höben A Jeruzsále

m (1804—20) a maga kiteljesedett formájában közvetíti nekünk Blake személyes üzenetét, költői érvelését. Míg a Milto

n c. mű (1804—08) közvetlenül a költői élet személyes és alkotói válságával foglalkozott, addig a Jeruzsále

m más módon retrospektív: egy tiosszü "tapasztalás-dal", amely a bűnbeesés utáni állapot kozmikus rajza. Szerkezete meglepően hasonlít Ezékiel könyvéhez, és az sem véletlen, hogy mind utalásaiban, mind hangvételében ez Blake "legbiblikusabb" műve. A mű mind a négy fejezete két ellentétes erő fokozatosan éleződő szembenállására épül. Az 1. fejezetben ez a két erő Albion és Los. A 2. fejezetben ez a szembenállás olyan folyamattá fejlődik, amelyben Los megpróbálja a természet és történelem ismétlődő körforgásából -- amellyé Albion vált — való megváltás képzetét megformálni. Ez a folyamat a 3. fejezetben a Deizmus és Blake Jézus-koncepciója közötti ellentétben kulminálódik. Ebből az ellentétből emelkedik ki a 4. fejezetben a tévhit és az igazság tisztázó szembeállítása, amely "kiváltja" az Utolsó ítéletet. A szükségszerű erkölcsi választáshoz vezető, fokozatosan éleződő antitézisek fő szervezőelvként való alkalmazása emlékeztet a Biblia legfontosabb prófétai könyveinek szerkezetére, ahol a történelem szándékosan keveredik a látomásokkal a tör télietekben; a valós események keverednek azokkal, amelyek bekövetkezésétől a próféta tart, ha a nép továbbra is űgy él, ahogyan addig, illetve azzal, amit bekövetkezni remél, amennyiben az emberek felismerik, liogy fordulóponton állnak, és gondolkodásmódjuk megváltoztatásával az eseményeket is befolyásolhatják.(l) A Közönséghez címzett első fejezet után mindegyik egy speciális csoporthoz szól: a 2. fejezet a Zsidókhoz, a 3. fejezet a Deistákhoz, a 4.