Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében

- 55 0, BERENCSI MARGIT IMPRESSZIONISTA ÉS EXPRESSZIONISIA VÜNÄSOK SZABÓ LfiRINC FÖLD, ERDŰ, ISTEN GÍMÖ KÖTETÉBEN Az 1922-ben megjelenő "Föld, erdő, isten", a költő első kötete, gazdag életművének nyitánya. Még nem mutatja a szerző kiforrott, nagy egyéniségét, de már megsejteti velünk a későbbi virtuózt, egy újfajta költői nyelv alakítóját. A Nyugat — sokszor — fiaik, fojtott, csiszolt lírája mellett Szabó Lőrinc keményebb bangó, barsogóbb színű, nyersebb szókicsű s heterogén témájú versekkel jelentkezett. " A Föld, erdő, isten mindenekelőtt természetlíra. főként n kötet első része elevenít meg bukolikus világot. Szépségkultusz ez is, igen különbözik azonban a századelő eszményétől, mely a szépet a művészetben és a lélek hangulataiban találta nr?g. A fiatal Szabó Lőrinc a vegetatív létben, az érzékelt világban találkozik a szépség örömével..." (RÁBA GYURGY: Szabó Lőrinc. Akadémiai Kiadó, Bp., 1972. 15—16.) A kötet ihletője elsősorban az az elvágyódás, amely a szerző első válságainak megélése nyomán keletkezett. A versekben már kibontakozik előttünk a Szabó Lőrinc-i életmű néhány jellegzetes vonása: az ösztönélet utáni vágyakozás, az. erotizmus, az elégedetlenség, a napi robottól, a várostól való menekülés, a harmóniakeresés, és felfedezhetjük bennük az ellentétek költőjét, nemcsak a tematikában, de a szemléletben, formai megoldásokban is. Ennek bizonyítéka pl. az is, hogy az antikizáló — sokszor eszményítő — hangulatú, stilizált világképen mindig áttör a költő egészséges életfelfogása, materiális közvetlensége: "A természet és a külső valóság itt is kétarcúvá válik, az idilli és a nyomasztó tárgyak, jelenségek megnevezésével.. A bukolikus díszlet gazdagsága tárul elénk az örök természet tárgyainak leírásában. A díszletek a költő törekvésében egyénített tájképpé, szinte megidézhető jelenetekké állnak össze legsikeresebb verseiben." (KABDEDÚ LÓRÁNT: Szabó Lőrinc lázadó évtizede 1910—