Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
- 102 ilyen szellemi teljesítményre képes. Már első programadó, szintézisre törő összehasonlító nyelvészeti tanulmányában foglalkozott az eposszal, 11 sort meg is szólaltatott belőle."' 1053-ban a Szépirodalmi Lapok hasábjain az 1049-ben megjelent Új Kalevalát mutatta be az érdeklődőknek, s ismertetését saját fordításrészleteivel illusztrálta.^ Nyelvészeink tudományos érdekű Kalevala-híradásait a XIX. századi magyar irodalmi népiesség kiváló teoretikusa, Erdélyi János kísérte a legfogékonyabb és a legrendszeresebb figyelemmel. Ö a finn liőskülternényban saját törekvései igazolását, a nemzetenkénti eredetiség herderi eszméjének, értéktudatának szószólóját látta. 1842 legelején, népköltészeti kutatásainak kezdeti szakaszában, népköltészetünket új megvilágításba helyező tanulmányainak megírása előtt rövid cikket közölt "Finnország népköltészetéiről, melyben elismeréssel szólt Elias Lönnrot s vele együtt a "jeles Reguly" munkásságáról, a Kalevalát "nngyszeríi köl t.emény"nek minősítette. 7 Ugyanezzel a jelzővel illette az eposzt a Kisfaludy g Társaság 1042. november 30-i ülésén megtartott székfoglalójában is. A Népdalok és Mondák köteteinek összeállításakor a variánsok egybeolvasztásának módszerét követte, az előszóban a Kalevalára mint az eljárását hi9 telesítő legújabb példára hivatkozott. 1053-ban a Szépirodalmi I npnk hasábjain — Hunfalvy ugyanott megjelent Kalevala-ismertetését is lelkesen üdvözölve — az "éjszaki vagy a skandinávi népköltészet" sajátosságainak áthonosítására szólította fül irodalmunkat: az észak-európai népek szikár, tömör, lényegre törő, a személyes tartalmakat természeti képek mögé rejtő népköltészete a "kelmeiség" provinciális jnlnnnégnit, a fölszínes, külsőséges jegyekkel hivalkodó "hazaiság", "vidékiesség" divatját / 10 ellensúlyozhatja. II. Reguly, Hunfalvy és Erdélyi nyitottak ablakot hazánkban a Kalevala tájaira, elsősorban tőlük szerezte a finn eposzra vonatkozó legkorábbi ismereteit Arany János is. A közvetítésben Hunfalvy Pál 1053-as cikksorozata játszhatta a legdöntőbb szerepet. A Szépirodalmi Lapok — mely Arany alkotásait is közölte — járt a nagykőrösi gimnáziumba, példányai ma is hiánytalanul megtalálhatók az ottani Arany János Gimnázium könyvtárában.^^ Lehetetlen, hogy az iskola magyartanára, aki figyelemmel kísérte az epika sorsát az egész világon, ne olvasta volna el Hunfalvy írását.
