Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében
- 64 szabálynak a megfogalmazása nincs tekintettel a Bükk-ke l írásmódra, hiszen a Bük k nem idegen tulajdonnév. "Ebből a szabályból -- jegyzi meg ÁGOSTON — az következik, hogy a szótári részben szereplő Bük k toldalékolása ("Bükk-kel") ellentétben áll a 94. szabályponttal, azaz téves. Helyesen (= a szabályzat szerint) így írjuk: Bükk: Bükke l; Fadd: Eadda l, Tass: Tassa l, Tiszaroff: Tiszaroffa l, Ukk: likka l, Viss : Vissel stb." (33. o.) Szerintem nem ez a helyes megoldás, hanem a 94. szabályt kellene pontosítani a következőképpen: "A szabály nein érvényesíthető a családnevekre, a földrajzi nevekre és a szóösszetételekre." Nem szerencsés dolog ugyanis, hogy különbözőképpen toldalékoljuk a magyar és az idegen családneveket, a magyar és az idegen földrajzi neveket, hiszen néha nagyon nehéz megállapítani, hogy egy név magyar-e vagy idegen. Ha az általam javasolt kis módosítással tennénk pontosabbá a szabályt, egyszerre világossá válna, hogy a Bonn: Bonn-na l, Bon n-na k, Bonn-ná l szabálya szerint írandók ezek is: Bükk: Bükk-ke l, Fadd: Fadd-da l, Tass: íass-sa l, Tiszaro ff : liszaroff-fa l. (Vö. a 217. c pontban felsorolt ilyen példákkal: Mann-na k, Tallinn-ná l, Scott-tó i, Fa lstaf f-f al, üriinnmel.) ÁGOSTON MIHÁLY szerint a £ót és a Tót h, a Kis és Kis s "ugyanaz a név" (61. o.). Szerintem ezek ma már ugyanúgy különböző nevek, mint az egy névből kettővé lett Lorán d és Lórán t. Túlzott és fölösleges pontoskodásnak érzem a szerző részéről, hogy ő a névelőt is nagybetűvel írná -- mondat belsejében is — a föld- és Bányászati Tudományok Osztály a (az MTA testülelte), a Medicor Művek Vállalkozási Gyár a, a Szaks zervezet e k Nógrád Megye i t an ác sa, a Hazafias Népfront X. Kerületi Bizottsága típusú intézménynevekben. Szerinte a névelőnek a tulajdonnévből való kirekesztésével "magyartalanná váltak" a 109. pont b szakaszának ezek a példái (63. o.). Nincs igaza, hiszen a szabályzat 187. pontja is utal a névelők kisbetűs használatára: "A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében — az és kötőszó, valamint a névelők kivételével -- minden tagot nagybetűvel kezdünk." Tehát a névelők is kivételek: mondat belsejében ezeket kisbetűvel írjuk, mert a birtokos szerkezetű intézménynév elején levő névelő csak félig-meddig tekinthető az intézménynév részének. (Ugyanez a névelő egyidejűleg az intézménynév mondatba szerkesztését szolgáló vi-
