Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében

- 62 Jól látja ÁGOSTON: az űj fielyesírási szabályzat kidolgozásakor "nem volt könnyű dönteni arról, hogy a megtanulhatóságot (rendszerűséget, kivételnélküliséget) növeljük-e, vagy a nagy többség 1.0! már megszokott, megtanult (= megszokottnak, megtanultnak vélt) írásmódot hagyjuk meg" (10. o.). Nagyon egyetértek vele abban, ahogy a tizenegyedik kiadásban bekövetkezett változásokat jellemzi: "Az űj kiadásban (bár alaptendenciája a hagyományőrzés) nőtt a szabálytartalom rendszerjellege, tehát a megtanulhatósága is" (9. o.). A szerző kritikai megjegyzéseinek nagy részével egyetérthetünk. Ezeket bizonyára jól fogják hasznosítani a XXI. század nyelvészei, amikor elkészítik "A magyar helyesírás szabályai"~nak tizenkettedik kiadását. Az alábbiakban a tanulmánynak csak néhány olyan megállapítását veszem sorra, amellyel -- űgy gondolom — vitába kell szállnunk. ÁGOSlüN az űj szabályzatot a Magyar ludós társaság 1052. évi szabályzata (Magyar helyesírás' és szóragasztás' főbb szabályai

) tizenegyedik kiadásának tekinti. Erre a nagy érdemű könyvecskére utalva írja: "Több mint százötven évvel később jelent meg a szabályzat tizenegyedik kiadása, azaz a tizedik alaposabb átdolgozása" (11. o.). Pedig tudjuk az akadémiai helyesírás történetéből, Iwgy a "Magyar helyesírás' és szóragasztás ' főbb szabályai"-nak csak tíz kiadása volt; ezek 1832--1853 között jelentek meg: a II. kiadás már két évvel az I. után, 1034-ben; a III. kiadás 1838-ban; a IV. 1840-ben; az V. 1041-ben; a VI. kiadás 1043ban; a VII. 1844-ben; a VIII. 1847-ben; a IX. valószínűleg 1849-ben; a X. kiadás 1853-ban. A mi mai szabályzatunk egy jóval később, 1922-ben más címmel megjelent könyvnek, "A magyar helyesírás szabályai"-nak a tizenegyedik kiadása. Ennek a II. kiadása az 1923. évből való, a III. kiadás 1927-ből, a IV. 1931-ből, az V. 1936-ból, a VI. 1937-ből, a VII. (javított és bővített kiadás) 1938-ból, a VIII. 1940-ből, a IX. 1950-ből, a X. 1954-ből s a jelenleg érvényben lévő XI. kiadás 1984-ből. ÁGOSTON MIHÁLYnak nem tetszik, hogy a XI. kiadás tárgymutatóját, mely a X. kiadásban a Szabályzat és a Szótár című rész között (a 81—90. oldalon) foglalt helyet, most a könyv legvégére szorították. így ír erről: "A tárgymutató már nem tartozéka a szótári résznek, ezért kissé logikátlan volt nem mindjárt a szabályzati rész végéhez kapcsolni. Úgy hat, mintha sajtófiiba lenne" (19. o.). Nos, nem sajtófiiba ez: gyakorlati meg-