Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében

- 59 kötetben 127 5, 116 és, 51 is és 32 egyéb mellérendelő kötőszó mellett csak 32 hogy, 16 mint, 14 ha, 11 mert és 19 egyéb alárendelő kötőszót használ a költő. A mellérendelő és alárendelő kötőszók aránya — 326:102 -- önmagáért beszél. ...lelke már tegnap látta a / nádbori totta Ní

lus / partját s az idegen /csillagokat, vagy tán Itália / koszorús oltárait / csodálta, s az idai lankán / heverésző szőke leá

nyo

k / ibolya

szeinét / s hallotta a szépszarvú tehenek / sötét kolom

pj

ait

. (XVIII.) A költő a kisebb szövegegységeket előszeretettel fosztja meg a kötőszóktól. A tovahullámzó mondatrészleteket, tagmondatokat vesszővel, pontosvesszővel, kettősponttal, három ponttal tagolja, ezáltal még inkább lehetővé válik a névszók kiemelése a többtagú, négy-öt elemből álló mondatfűzésből. Ez a grammatikai megoldás a montázs technikát is erősíti. A költő az egész látássíkot átfogó kép bemutatása után a részleteket emeli ki, s rögzíti. A pillanat látványa azonban lélektani ltolyzetből származó érzelmeket, hangulatokat közvetít. Nem a képek fontosak tehát, hanem a mozaikokra tördelt s mégis egységes impressziók. A falu Jelöl foszlányokra tépi. / a barna szél az estharang Imáj

át, / hullon

ga

nak a vad

gesztenye késő / bóbitái, az ernyős bodza szinte / füstöl a szagtól és a kora hárs / vele versenyt itatja sűrű mé

zz

el / a nyári este fülledt melegét

. / No, menjünk mi is, cimbora, k üvessük / a csorda járást.... Épp ott mennek a / jámbor tehenek meg a vén b

ik

a -- / Nézd csak: i

dő

nkint hogy megrázza ringó, / nehéz szarvát és nagy, sö

té

t 1 ieréi t,. (III.) A kötetben a felsoroltakon kívül elszór tan jelentkezik még néhány impresszionista, főleg expresszionista vonás. Az alkalmanként előforduló jelenségek összegyűjtését azonban nem tartottam célszerűnek, hiszen messze menő következtetésekhez nem adnak alapot. Szándékom az volt, hogy az egész kötetre jellemző, a figyelemre méltó impresszionista és expresszionista hatásokat, nyelvi sajátosságokat tárjam fel. Mivel Szabó Lőrinc nyelvkezelésében a későbbi korszakaiban is kitapinthatok az expresszionista vonások és az impresszionista nyomok, szükségesnek tartottam, hogy felfigyeljünk e két jelentős stílusirányzat előéletére, illetve tovább élésére a költő első kötetében is. így közelebb kerülhetünk Szabó Lőrinc gazdag, nyelvileg is sok forrásból táplálkozó életművéhez.