Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Fekete Péter: A földrajzi nevek változása Tiszaszőlősön
- 15 los nevek nagyobb részét itt is ismerik, de számos nevet lehet felsorolni arra vonatkozóan, hogy a lakosságnak csak az a rétege ismeri, amelyiknek azon a tájrészen volt földje. A dúl ó köznevet még az ismert hivatalos nevekben is legfeljebb csak akkor használták s használják, fia a megkülönböztető eleme személynév, valamint a Szől ő kisebb dűlőinek elnevezésére (Első-dűlő stb.). A hivatalos nevek közül azokat ismerik általánosan, amelyek a népi névadás termékei, vagy amelyek a határnak legfontosabb részei, valamilyen szempontból jelentős szerepet töltenek vagy töltöttek be a lakosság életében (jő termőföldek, nagy területek, sok ember került velük kapcsolatba stb.). Az a valószínű, hogy ezek a nevek akkor is általánosan ismertek lennének, ha a hivatalos iratban nan szerepelnének. Az nem kétséges, hogy a nevek fennmaradására, esetleg terjedésére nézve kedvező, ha írásba foglalják, a hivatal is terjeszti, de a régebbi korokra nézve a szerepét nem lehet eltúlozni. A hivatal befolyása a korábbiakban kisebb volt a mainál. Öröklés, birtokperek, adás-vétel kapcsán, esetleg adózáskor találkoztak vele, de egymás között akkor is a szájhagyományból ismert nevet használták, nem sokat adtak a hivatalra, amellyel ilyen szempontból különben is a lakosság kisebb részének volt kapcsolata. A falumban szerzett tapasztalatok SEBESTYÉN ÁRPÁDot igazolják abban, hogy amint az egyén szókincse csak hányada a nyelv szókincsének, éppen úgy a faluközösség tagjai is csak egy-egy nem teljesen azonos részét ismerik a falu kollektív tudatában meglévő helynévanyagnak (í. m. 04). Csak néhány olyan embert találtam, aki részletesebben ismerte a határ nevelt (azok sem mindet), s ezek olyan emberek voltak, akik életük alakulása következtében a határ minden tájrészével kapcsolatba kerültek. Részesmunkásként különböző gazdáknál dolgoztak (egynél-egynél egyfolytában több évig is), volt, aki híres orvvadász hírében állt. Megfigyelésem szerint nagyon kicsi azoknak a neveknek a száma is, amelyeket mindenki, illetve a túlnyomó többség ismer. Ezek mind nagy területű tájrészek vagy belterületi nevek: Aranyo s, Asz ó /igen régi név, már az 1500-as években megtalálható, Cs ú, Pünkösd-t ó, Sirok /már 1256ban ismerték (GYÜRFEY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. 137), Oomaház a (falu volt), Döglött, Felső-föl d, Gellér t, Gye p, Nóbord a, Oszká r, Pá ncélo s, Róká s, Sulymo s, Sziget, Szől ő, Temet ő, Tisza, Tisza-gá t, Tó, Topánc s, üjso r, Vadas• Az ismeretet befolyásoló
