Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
MIS részt irodalomtörténeti kitekintést, elméleti alapokat adott, másrénzt várakozást, érdeklődést keltett. Mindez nagyvonalú, átgondolt szerkesztési koncepcióról tanúskodik. Ezt erősíti meg, hogy később a Kosznrúhnn a finn témájú közlemények sorát Kazinczy Gábor népmese-fordf tásai. tették teljesebbé, új műfajjal gazdagítva a finn irodalomról korábban alkotott képet. 1 9 Arany János és Fábián István kapcsolata a fordítás közreadása után is fennmaradt. A Szépirodalmi Figyelő egy Fábiánnak címzett szerkesztői üzenetében Arany sajnálkozását fejezte ki a Kalevala-publikáció szövegébe becsúszott nyomdahiba miatt: "Reméljük..., Imgy mind e rész, mind talán (szabad legyen ohajtatnunk) az egész költemény önállóan is megjelenik, s 2U akkor a mi figyelmetlenségünk által esett csorba helyre fog üttetni." (A kívánság máig nem teljesült.) Tartós együttműködésüket tanúsítja az a ? 1 Fábiánnak küldött levél, amelyet Arany 1067. jnnuár II) én keltezett. A Magyar Tudományos Akadémia 1071--1072. évi tevékenységéről szóló jelentésében Arany nemrég elhunyt munkatársát "hasonlító nyelvtudományunk egyik buzgó úttörője"-ként, "a finn nyelv és irodalom tanulmányának előmozdítója"-ként siratta el. Aranynak a Kalevalára vonatkozó ismereteit gyarapíthatta nz a székfoglaló előadás is, amelyet volt nagykőrösi tanítványa, Szilády Áron tartott a Kisfaludy Társaság egyik 1067-es ülésén Rokonaink epikája címmel. A Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét 1062 óta Arany töltötte be. A felolvasás Jakob Grimm 1045-ben megjelent nevezetes tanulmánya alapján méltatta a finn eposz nyelvezetének "gazdagságát, ... egyszerfi alaphangját s áradozó pompáját, mythosainak ... meglepően önálló fejlettségét..."^ Kapcsolatban állt Arany Barna Ferdinánddal is, aki először ültette át magyarra a Kalevala teljes szövegét. 1065-ben levelet Intézett az aka24 démia elnökéhez a fordítás segélyezése ügyében. Egy 1070-bol szármázó akadémiai főtitkári jelentésében kiadásra javasolta Barna Ferdinánd A finn népköltészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre című tanulmányát, "mely második részében igen érdekes és sok újat tartalmazó összehasonlítást teszen a finn költészet — különösen a Kalevala -- s a magyar, jelesül a székely népköltészet között; III. részében pedig a finn hitrege 25 istenségeit a magyar népi hagyományokban elég szerencsésen nyomozza". Barna Ferdinánd Kalevala-fordítását Arany dicsérő véleménye alapján adta
