Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Halmai István: Szempontok a jogászság rekrutációjának vizsgála-tához az egri Érseki Jogakadémián a polgári korszak első felében (1861 — 1913)

- 2(17 működött Magyarországon, míg 1067-ben 143, 1090-ben 155 gimnázium.^ Az egri jogakadémia meritőbázisát lényegében 26 város középiskolái alkotják a vizsgáit időszakban. E valamivel több mint 26 középiskolából került ki az összes hallgató 81 -s-a, tehát döntő többsége (7. sz. melléklet). A térképet összevetve azzal az ábrával, amely a joghallgatók küldő megyék szerinti megoszlását ábrázolja (2. sz. melléklet), egyértelmű, hogy a fenti középiskola hálózat ezt pontosan leképezi. Lényegében egy szintén északi-közép- és egy keskenyebb déli-közép-magyarországi régió képe bontkozik ki, létszám tekintetében erős Eger—Miskolc centrommal. A hallgatók legnagyobb része, mintegy 400 fő, ami a 26 középiskola létszámának közel fele, az egri katolikus főgimnáziumból került ki. A gyöngyösi állami gimnázium 5 Vkal, a miskolci református nyolccal, a rimaszombati 6 Vkal képviselteti magát, és jelentős kontingens (3 %) az újvidéki görögkeleti főgimnáziumból került ki. A küldő középiskolák vonatkozásában is megkíséreltünk valamifajta dinamizmust, változást, arányeltolódást nyomon követni, s ezért kisebb intervallumokat vettünk fel: 1875 — 1884 (0. sz. melléklet), 1085 — 1809 (9. sz. melléklet), 1890 — 1899 (10 sz. rfnlléklet), 1900—1904 (1 1. sz. melléklet), 1905 — 1913 (12. sz. melléklet). Egy-egy periódusba azok az intézmények kerültek, amelyek az adott időszak összességében együttesen n hallgatói létszánnak legalább 75 V át kitették (13. sz. melléklet). Minden intervallumban érvényesül az egri katolikus főgimnázium primátusa, az itt végzettek feltétlen előnyt élveztek az akadémiai felvételnél. A múlt század utolsó évtizedében a felvett hallgatóknak csupán (!) 35 Va került ki innen, de minden más korszakban kb. fein a tanulói létszánnak egri középiskolás az akadémián. 1875 és 1804 között ezt is messze meghaladó az arányuk, de azonnal hozzá kel.1 tenni, hogy ebben az időszakban szüntetik meg végérvényesen a magán-, ill. rendkívüli hallgatói státust. A fentiek természetesen nem jelenthetik azt, liogy az egri középfokú intézményben végzett diákok feltétlenül (születési, helyüket vagy lakhelyüket tekintve) egriek vagy Eger környékiek. Az ábrasorozat (8—12. sz. melléklet) dinamikáját vizsgálva érdekes súlyponteltolódásokat figyelhetünk meg több vonatkozásban. A centrum mel-