Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kovács Ernő: Haladó elképzelések, törekvések a nemzeti kérdés megoldására Magyarországon a XX. század első felében, a felszabadulás előtt

- 173 nács megtárgyalta és elfogadta ugyan a "Tétország autonómiája" elnevezést viselő 1919. XXX. sz. néptörvényt, amelynek azonban már gyakorlati jelentősége nem volt. A román nemzetiségi vezetőkkel az nradl ultimátum után oz integritás alapján kezdett tárgyalni Jászi. A román anyanyelvű, illetve többségű területeknek széleskörű autonómiát ajánlott, beleértve ezek kormányzati autonómiáját is. Az itt kialakuló román kormányzatnak — Jászi elképzelése - a magyar állanroal együtt kellett volna működnie bizonyos közös ügyek, a pénzügyi, gazdasági, közlekedési és közélelmezési feladatok inié ésében. Jászi azonban hangsúlyozta, hogy a faegállspodásokat időlegesnek tekintik, és a béketárgyalásokun nincs akadálya a román követelések te =skörű érvényesítésének. A tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, mivel 3 ro?sán csapatok — az antant jóváhagyásával — több helyen átlépjék a határvonalat, és tsagyar területeket foglaltak el. Az 1919. ?»árcíns Vyx-jegyzék a beindult folyamatokhoz illeszkedően jelölte ki az új ha tárvonalat. ^ msgyar kormányzat — az ungv/ári határozat alapján — tárgyaidsokat kezdett a ruszin vezetőkkel is. A kinevezett kormánybiztos irányításával 2 ruszinok kidolgozták "A ruszin nemzet programját", melyben meghatározták a terület jogi lielyzetét. A program elismerte a magyar törvények érvényességét, de követelte a nemzeti önigazgatást, ruszin miniszter én rai:térium létrehozását, ruszin kormányzóság felállítását stb. E tárgyalások eredményeként már december 21-én elkészült az 1918. X. néptör8 vény

; -- első az 1918 — 19~es nemzetiségi törvények sorában. E törvény kimondta Ruszka-Krajna autonómiáját a beligazgatás, igazságszolgáltatás, • öz sksdés, közművelődés, vallásgyakorlás és nyelvhasználat területén. Közös ügyeknek a külügyet, belügyet, pénzügyet, valamint a gazdasági, a közlekedési ás s szociálpolitikai ügyeket Ismerte el. Kimondta a közös országgyűlést, amelyben a ruszinokat számarányuknak megfelelő küldött épvisslte volna. A néptörvény végrehajtását azonban különböző erők akadályozták. A csehszlovák párthoz tartozók 1919. január 7-én Eperjesen a Csehszlovák iához való csatlakozást, az ukrán párt képviselői pedig líuszton, január 23-án az Ukrajnához való csatlakozást deklarálták. Ezt erősítendő a csehek január 12-én bevonultak Ungvárra, az ukrán csapatok pedig január 16-án jelentek meg Máramarosszigeten.