Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Suba István: Országgyűlési képviselőválasztások Heves és Külső- Szolnok megyében 1061-ben

- 194 Ezzel végére értünk a 40 utáni korszak első választásáréi való összefoglalásnak. Megállapíthatjuk, hogy ez az esemény igen szembetűnően hordozta ragán az átmenetiség jeleit, a politikusok eszköztáraiban mind eszmei, mind gyakorlati téren egyaránt kimutathatók az átmenetiség vonásai. Ami a választásokban figyelemre méltó, ez egy sajátos prognózis: előrevetíti ugyanis a hevesi politika későbbi szakaszának szinte minden jellegzetességét, politikai pártállás, erőviszonyok, elvek és eszközök terén egyaránt. Jegyzetek (Részlet a "Közigazgatás és politikai viszonyok Hev

es-Kü

lső-Szolnok vármegyében 1860-1861" c. tanulmánybó

l) A jelen tanulmány elkészítését több tényező igen nehézzé tette. Az akadályok sorában elsőként kell említeni, hogy a kutatás tárgyául szolgáló korszakból csak igen kevés forrás maradt fenn, nem utolsó sorban azért, mivel az 1849-től 1867-ig terjedő idők anyagát Orosz Ernő levéltáros — gyaníthatóan hátsó szándéktól is vezérelve -- kétszer is átselejtezte, s mint dr. Soós Imre írja: "Évről évre csak egy csomót hagyva meg, főleg jogi vonatkozásűakat." (Levéltári Alapleltár, 1963. 101.) A jelentősen megcsonkított iratanyag miatt használható forrásként jórészt csak a közgyűlési jegyzőkönyvek, az alispáni iratok és az Egri Értesítő címet viselő hírlap egyes számai szolgáltak. Végül szintén kutatásgátló tényezőként kell szólni arról is, hogy a vizsgált időről mindmáig nem készült monográfia, sőt még átfogó igénnyel fellépő tanulmány sem. Jellemző, hogy a vármegye történetét megíró, az eseményekkel kortárs Szederkényi Nándor is csak mondatnyi teret szentel neki. 1. Kónyi II. 493. 2. Kgy. jkv. 22/1061.