Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

E. A. Plehanov: A történelmi optimizmus megalapozása V. I. Ver-nadszkij világnézetében

- BO gikájának mélyebb átgondolása felé, mely az életigenlő, progresszív, humanista tendenciák győzelméhez vezet. Ebben az összefüggésben a történelmi optimizmus elmélete Vernadszkijnak, a kiemelkedő szovjet tudósnak és ragyogó gondolkodónak munkásságában nem csupán biográfiai érdekesség. Vernadszkij a tudomány és a kultúra művelőinek azon csoportjához tartozik, akiknek alkotói hagyatékában világosan feltárul korukat messze meghaladó eredeti gondolataiknak az egysége, melyek magukon viselik koruk kulturális-történelmi sajátosságait. A bioszférának nooszférába való fejlődéséről szóló elmélete alapvetően új utat nyitott a planéták geológiai történetének kutatásához, ami azt taniísí tja , Imgy VÍM n;ids/k i j egyike a XX. század kiemelkedő tudósainak. Kutatói és tudományszervezői munkásságában a fejlődő modern természettudomány fokozódó dominanciája érvényesült, mely a differenciálódott szaktudományok összefoglalásában, általánosításában fogalmazódik meg. Az eddig elmondottak éppúgy jellemzők Vernadszkij tudományos gondolkodói stílusára, kutatói tevékenységének struktúrájára és logikájára, mint életművének kulturális-világnézeti aspektusaira. Életútja — mint minden olyan emberé, aki egész életét a tudománynak áldozta -- olyan tulajdonságok jelenlétéről tanúskodik, amelyek az igazi tudósok világnézetére jellemzők: a természettudományos ismereteket és eredményeket az általános emberi értékek, a társadalmi szükségletek és a humanista célok szolgálatába állítják. Ezért Vernadszkij munkásságában a történelmi optimizmus prizmáján át vizsgálhatjuk a következő kérdéseket: a humanista orientáció helye és szerepe korunk tudományában, a szociális és kulturális progresszió kapcsolata a természettudomány fejlődésével, a tudós szakmai felelőssége és a társadalmi-politikai pozíciója közti összefüggés. A megfogalmazott kérdések megoldása azért is fontos, mert így megismerhetjük egy igazi hazafi, erkölcsileg tiszta tudós és gondolkodó személyiségét, akinek neve hazánk kultúrájának büszkesége. Mi a tulajdonképpeni alapja a második világháború elején is erőt adó, meglepően szilárd optimizmusának, hogy másként értékelje szerepét az európai társadalom és kultúra történetében, mint a haladó nyugati értelmiség képviselői? Honnan ered az a társadalmi fejlődésbe vetett mély hit, melyből kiindulva a tudós teljes felelősségével azt írta: "Függetlenül az észnélküli önmegsemmisítés szörnyűségeitől, a gazdaság etre való pazarlá-