Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kiss László: A nemzeti kérdés, az agrár-, a parasztkérdés és a forradalom néhány fontos összefüggése Lenin 1914 előtti írásaiban

- 73 oroszországi szabadság kivívása pedig a legszorosabban kapcsolódott a radikális nagyorosz demokratikus agrárparaszti forradalom győzelméhez. Csak ennek a következetes forradalomnak az eredményeként létrejövő demokratikus köztársaság biztosíthatta az agrárviszonyok radikális negváltoztatását is, a nemzetiségek igazi szabadságát és függetlenségét.is, vagyis az OSZDMP agrár és nemzetiségi követeléseinek a valóra váltását is. "Ez az 21 autonómia és az agrárforradalom igazi viszonya — hangsúlyozta Lenin. Ennek az álláspontnak az sem mondott ellent, hogy Finnország esetében Lenin sokkal közvetlenebbül és lényegesen "kétoldalúbban" kapcsolta össze a finn szabadság maradványai megőrzésének, illetőleg kivívásának és az oroszországi demokratikus forradalomnak az ügyét. Ugyanis itt már nemcsak a kapcsolatnak azt az oldalát emelte ki, hogy Finnország "az oroszországi októberi napok révé

n vívta meg forradalmát, s ... a decemberi harc és a két ellenzéki oroszországi duma fedezete alat

t megőrizte a szabadsá22 got". Azt is hozzátette, hogy "a finn szabadság veresége egyben az oroszországi forradalomnak is a veresége", illetve hogy "Finnország szabadsága diadalmaskodni fog, mert enélkül elképzelhetetlen Oroszország 23 szabadsága..." is. Lenin tehát ebben az esetben a kapcsolatnak a másik oldalát is világosan éreztette már. Sőt a finnek szabadságtörekvéseinek, vagyis a szocialista szellemben nevelt tömegek proletárforradalmának a cárizmus ellen irányuló aktív, az oroszországi demokratikus mozgalmat erősítő tartalmát közvetlenül is elismerte és az oroszországi, proletáriá24 tus által támogatandónak tartotta. Az első orosz forradalom vereségét követő években tehát Lenint erőteljesen foglakoztatta a polgári demokratikus forradalom — agrárkérdés — nemzetiségi kérdés hármas kapcsolatának, a közöttük lévő összefüggéseknek a problémája (is). Az agrárkérdést -- s ez témánk szempontjából igen fontos! — már 1907 őszén az oroszországi polgári forradalom alapjá25 nak, e forradalom meghatározó nemzeti sajátosságának tartotta!" Két, 1909 december első felében írott levelében pedig egyebek mellett részletesen kifejtette, hogy az agrárkérdés (s éppen ez) Oroszországban azért vált a burzsoá fejlődés legfőbb nemzeti problémájává, mert Németországtól eltérően, ahol 1848 — 1871 között a teljes megszilárdult burzsoá fejlődés nemzeti problémája a nemzeti egyesülés volt (nem pedig az agrárkérdés), itt "a burzsoá fejlődés végleges megszilárdulásának neinzeti problémája