Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Kiss László: A nemzeti kérdés, az agrár-, a parasztkérdés és a forradalom néhány fontos összefüggése Lenin 1914 előtti írásaiban
- 68 munkás-paraszt szövetség problémakörével, amennyiben a zömmel nemzetiségi parasztmilliók magatartásán állt vagy bukott a forradalom kimenetele. Ezért a XX. század elején Kelet-Európában működő szociáldemokrata pártok nem elégedhettek meg csak a munkásprogram követeléseinek kidolgozásával és propagálásával, mint ahogyan nem lehetett elegendő csak az agrárprogram és agrárpolitika helyes kidolgozása és megoldása sem. Ezekkel együtt a nemzetiségi parasztsághoz való helyes viszony kialakítása érdekében egyértelmű politikai és taktikai elképzelésekkel, követelésekkel kellett ? fellépniük a nemzeti-nemzetiségi kérdésben is. Méginkább így kellett hogy legyen ez a — "népek börtöné"-nek méltán nevezett — cári birodalomban, ahol a nemzetiségi kérdés több okból is talán még szorosabban kapcsolódott össze az agrár-, illetve parasztkérdéssel, a polgári demokratikus forradalom ügyével. Egyrészt a nemzetiségi területeket, akárcsak Központi-Oroszországban, alapvetően paraszti népesség lakta. Számukra a nemzeti és gazdasági, politikai stb. elnyomás alól való felszabadulás kérdése szorosan összefüggött a nagyorosz cáriföldesúri elnyomás alóli felszabadulás ügyével. Másrészt, bár lényegében a birodalom egész (orosz és nem orosz) parasztsága a földnélküliség vagy a "kevésföldűség" hálójában vergődött, de ez a helyzet különösen élesen nyilvánult meg a nemzetiségi (határterületeken, ahol a cári kormányok "ázsiai" önkénye milliókat fosztott meg vagy űzött el földjeikről. Az oroszországi nemzeti-nemzetiségi kérdés ezért is a legszorosabban összekapcsolódott az orosz és nem orosz parasztmilliók földhözjuttatásának az ügyével, ^ Az agrárkérdés központi jelentőségével, a cári birodalom demokratikus átalakításának, valamint az agrár- és a nemzetiségi kérdés megoldásának az összefüggéseivel lényegében a politikai élet összes tényezői tisztában voltak, beleértve a cári udvart is. A különböző politikai pártokhoz és csoportokhoz tartozó munkás- és parasztképviselők dumabeli felszólalásai, petíciói, levelei és interpellációi is azt mutatták, hogy saját nemzetük felszabadulását nem látták elképzelhetőnek az ország különböző mértékű és mélységű demokratizálása, az agrárkérdés többé-kevésbé radikális megoldása nélkül. Már az I. Állami Dumában elhangzott az egyik parasztképviselő (tanár) szájából annak a fontos összefüggésnek a felismerése, miszerint: "Az agrárkérdés Oroszországban nemcsak gazdasági, hanem politikai (kérdés