Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Loboczky János: A befogadói élmény Lukács György esztétikájában.

- 64 14. I. m. I. 705. 15. Ontológia. II. 532. 16. Esztétika. I. 822. 17. Messzire vezetne a hermeneutikai felfogással összevetni a lukácsi esztétikát, de a műalkotások befogadásának értelmezésében kétségtelenül kínálkozik a hasonlóság. Bonyhai Gábor: Régi és új hermeneutika c. áttekintésében (lásd Helikon, 1981 . 2-3. 126—134.) például arra hívja fel a figyelmet, iiogy a zárt, kerek mű és a sokféle (de nem teljesen önkényes) befogadás sajátos viszonya a fiatal Lukácsnál és az Esztétikában egyaránt fellelhető. A cikk szerzője adalékként említi azt is, hogy Gadamer reagált annak idején Lukácsnak egy 1917/18ban a Lógósban megjelent tanulmányára. 18. I. m. 829. 19. I. m. 830. Vö.: Ontológia. II. 94.: "Vagy gondoljunk Don Quijote alakjára, akiben koncentráltan jelenik meg ez a feszültség egyrészt a szenvedélyesen elutasított objektíve haladó társadalmi fejlődés szükségszerűsége, másrészt az emberi nem erkölcsi integritásának éppily szenvedélyes vállalása között, még ha ez a vállalás véglegesen letűnt formák közt zajlik is le oly módon, hogy a groteszk hóbortosság és a fennkölt lelki tisztaság egy személyben egyesül." 20. Esztétika. I. 834. 21. I. m. 832. 22. Ontológia. II. 533. 23. Ontológia. II. 790. 24. Esztétika. I. 854. 25. I. m. II. 387. 26. Lásd i. m. I. 856—859. Tanulságos dolog, hogy egy 1934-ben született tanulmányában még minden kritika nélkül idézi Sztálin megállapítását. Lásd A művészet és az objektív igazság

. In: Művészet és társadalom. Bp. 1969. 157. 27. Lényegében ez a felfogás fogalmazódik meg Lukácsnak az 1945-ben tartott Pártköltésze

t című előadásában is, amelyben a pártköltőt a sorkatonával szemben a partizánhoz hasonlítja. Ez utóbbi elfogadja a párt stratégiai útvonalát, ezen belül azonban egyéni eszközeivel nyi-