Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban
- 36 a lényeggé és ugyanakkor az embert mint nem-lényt (Unwesen) a lényeggé (Wesen) teszik, úgy a valóság ellentmondása teljesen megfelel annak az 26 ellentmondásos lényegnek, amelyet elvként ismertek fel." Ugyanez a folytatásban, sokkal konkrétabban, a valóság és eszme kapcsolatáról: "Az ipa r meghasonlott valóság a igazolja magábanvalóan meghasonlot t elvüket, s korántsem cáfolja meg. Hiszen elvük ennek a meghasonlottságnak az el„27 ve. Nem követhetjük itt Marx kommunizmuselméletének a kibontakozását sem, bár abban is újabb tanulságos gondolatok adódnának számunkra. Csak annyit, hogy számára az elidegenült munka (= magántulajdon) fent kifejtett világa, mozgása, a történelem egész mozgása; "a kommunizmus valóságos nemzési aktusa" és ani igazán fontos most: "a kommunizmus gondolkodó tudata számára is létrejövésének fogalmilag megragadott és tudott mozgáOQ ^ s a". A következő bekezdés részletes feltárása viszont elengedhetetlen a valláselmélet szempontjából. A) Kiindulópont a magántulajdon, amely tehát a polgári társadalom alapzataként konkretizálódott Marx számára: "Ez az anyag i, közvetlenül érzéki magántulajdon az elidegenült ember i életnek anyagi érzéki kifejezése. Mozgása — a termelés és fogyasztás — minden eddigi termelés mozgásának érzéki_ megnyilatkozása , azaz az ember megvalósulása vagy valósága." B) Ebből a valóságos alapzatból eredezteti mind a felépítményi elemek, mind a tudatformák létezését. Itt egyértelművé válik annak a koncepciónak a jogossága, amely ezeket analógként fogja fel: amikor a politika stb. mibenlétéről beszélve érvényesnek tekintettük azt a vallásra nézve is: "Vallás, család, állam, jog, morál, tudomány, művészet stb. csak különö s módjai a termelésnek és ennek általános tovénye alá esnek." C) Mivel itt a kommunizmuselmélet kifejtésével van dolgunk, ezért az elidegenülés világának visszavétele foglakoztatja Marxot. Számunkra ez a vallás megszüntetésének problémáját veti fel. "A ma gántu lajdo n pozitív megszüntetése — mint az emberi élet elsajátítása — ennélfogva a pozitív megszüntetése minden elidegenülésnek, tehát az ember visszatérése a vallásból, családból, államból stb. a maga emberi, azaz társadalmi létezésébe. A vallási elidegenülés mint olyan csak az ember berisejében, a tudat területén megy végbe, de a gazdasági elidegenülés a valóságos élet elidegenülése — megszüntetése ezért mindkét oldalt átfogja" U) Ez a különböző
