Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Suba István: Országgyűlési képviselőválasztások Heves és Külső- Szolnok megyében 1061-ben

- 106 kint, sőt nem ismeri el a Magyar Udvari Kancelláriát ős a Helytartótanácsot, rnert ezeket az 1848-as 111. tc. megszüntette, valamint követeli az 1848. IV. tc. alapján alkotandó népképviseleti országgyűlés összehívá2 sát. A határozatot kihirdették a kettős vármegyében, és közölték báró Vay Miklós kancellárral is. A megye első közgyűlésén az 1840-as jogalap deklarálása után került sor az esztergomi tanácskozásra. Scitovszky liercegprímás elnöklete alatt 1860. december 17-én nyílt meg az az értekezlet, melynek meg kellett állapítani az országgyűlési választójogot. A főispánokat meghívták, míg más tagok meghívására Vay kancellárnak a prímással kellett megállapodni. Megyénkből meghívást kapott az érsek-főispán, Danielik János egri kanonok, prisztinai választott püspök, aki az egyházi ügyek tanácsosa lett a helytartóságon. Babies István ügyvéd és Almásy Pál, a volt 1848-as országgyűlés alelnöke, majd Debrecenben elnöke, valamint gróí Szapáry Gyula, a megye alispánja."' A meghívást a meghívattak egy része visszautasította, "köztük Szapáry Gyula gróf, aki Deák Ferenccel és Jankovich Lászlóval -- ahogy n Pesti Napló írta — körülményeiktől fogva nem vehettek részt".' Az értekezleten 77-en jelentek meg, megyénk küldöttei nem szólaltak fel. Az értekezlet a megyei ellenállás és tömegmozgalmak hatására nem mert és nem akart az 1600. I. tc.-hez ragaszkodni -- amit különben az 1840as tc.-k hatályon kívül helyeztek —, hanem kimondták, Imgy az országgyűlési választásokat az 1840. V. tc. alapján kell lefolytatni. ' Az uralkodó elfogadta az értekezlet javaslatát, és így rendelte el az országgyűlés összehívását. A helytartótanács január 21-én bocsátotta ki a 4264/1861. sz. rendeletét, amelyben az országgyűlés időpontját április 2-re, lielyét pedig Budára tűzte ki, és egyúttal rendelkezett a központi választmány és a választókerületek megalakításáról, vagyis az 1848-as V. tc. életbelépéséről.

6 A január 28~i bizottmányi ülésen az érsek-főispán terjesztette elő az egyetlen napirendi pontot, az országgyűlési képviselők választásának előkészítését és az intézkedő központi választmány megalakítását.

7 A bizottmány megalakította a központi választmányt 65 taggal, elnökévé az első alispánt, gróf Szapáry Gyulát választotta/