Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében
- 18 kétértelműségek elkerülése végett ezekben az esetekben — úgy tűnik — más terminussal helyettesíthető, pl.: a £világegész< fogalmával. 1, 1 (ForcU K. F.) Az ilyen konvencionalizmus a filozófiai kutatásokban sohasem bizonyult termékenynek. A filozófia i fogalmi apparátus pontosítása metodológiai probléma, amivel egyrészt lényegében a filozófiai-világnézeti és természettudományos módszerek megkülönböztetéséről van szó, másrészt sok fogalom, amely minden materializmusban tradicionálisan állandó értelmezést nyert, nem minden esetben kapott sajátos értelmezést a marxista filozófia kategoriális rendszerében. Pontosan ez a helyzet a "természet" fogalmával, amelyet a Marx előtti filozófiában gyakran azonosítottak az "anyag" fogalmával.^ A nem marxistákkal folytatott dialógus korában figyelmet érdemel az a tény, hogy a polgári filozófia képviselői nem autentikusan értelmezik Marx "természettel" kapcsolatos megjegyzéseit, amivel arra törekszenek, hogy a materialista dialektikát korlátozzák, leszűkítsék működésének határait, melynek eredményeként megfosztják a dialektikát metodológiai és világnézeti funkciójától. Ily módon a cikk címében megjelölt probléma vizsgálata akkor lesz igazán gyümölcsöző, ha Marx filozófiai hagyatékához fordulunk. Hogy Marx milyen jelentőséget tulajdonít az ember és természet közötti kölcsönhatásnak, arról annak alapján lehet képet alkotni, ahogy a kommunizmust értelmezte: "ez az ember és a természet, ember és ember közötti ellentmondásos harc igazi feloldása, az egzisztencia és lényeg, a tárgyiasulás és önigazolás, a szabadság és szükségszerűség, az egyén és nem közötti harc igazi feloldása. Ez a történelem feloldott rejtélye..."^ A történelem rejtélyének megoldásában Marx az "ember és természet közötti viszony" megfejtését látja. Marx és Engels összes műveiben a Gazdasági-filozófiai kéziratoktól kezdve A természet dialektikájáig bezárólag ez a probléma mint a központi problémák egyike jelenik meg. Ezért egyik művét sem lehet a többi figyelmen kívül hagyásával tanulmányozni, s csupán összefüggéseiben adnak teljes képet a marxi természetkoncepcióról. A Kéziratokban kétféle jelentése van a "természet" fogalomnak. Az egyik — folytatva a hagyományokat — a kartéziánus fizikából kiindulva a
